MŰSOR:
Britten: Simple Symphony
Bach: a-moll hegedűverseny BWV 1041
Pánczél: Átváltozások
Strauss: Metamorfózisok
Hangversenymester: Berán Gábor
A mai estén elsőként felcsendülő Simple Symphony Britten vonószenekarra írt műve, melyet 1934-ben mutattak be a szerző vezényletével. A darab a komponista kedvenc gyermekkori témáit dolgozza fel négy tételben.
Ezt követően Bach a-moll hegedűversenyét hallhatják Berán Gábor, a BDZ koncertmesterének szólójával. Bachra nagy hatással voltak Vivaldi hegedű contertoi, melyekkel az 1713-as évben foglalkozott elmélyülten. Ezek közül sokat átírt csembalóra, illetve orgonára, és ekkor fogalmazódott meg benne az önálló versenyművek megírásának gondolata. Bach hegedűversenyei máig a hegedűsök repertoárjának legkedveltebb darabjai, melyek attraktivitásuk mellett komoly technikai kihívást jelentenek a szólista számára.
A hangverseny második felében felcsendülő Átváltozások és Metamorfózisok című műveket a címük köti össze.
Az Átváltozások Pánczél Tamás alkotása. A zeneszerző a BDZ elsőhegedű szólamának tagja. Ebben a művében a Bibliában leírt történet egy zenei rezonanciáját mutatja be. A darab címe utalás arra, hogy a pünkösdi események résztvevői - Krisztus addig félénk és bizonytalan tanítványai - olyan átváltozáson mentek keresztül, melynek eredményeként a keresztény hit kétezer éves pályafutásának hajtómotorjai lettek. A zenemű dramaturgiája: egy bensőséges, de egyre fokozódó várakozást ábrázoló (aszimmetrikus ütemekkel teletűzdelt) első szakasz; egy rövid felbolydulás, mellyel minden addigi medret elhagy a zene; majd egy himnikus megnyugvás következik, ahol az „átváltozások” zenei megjelenítéseként megszólalnak az addig csendben lévő fúvósok. Végül egy epilógusszerű zárás következik, egy szokatlanul nyitva maradó kvartszext akkorddal a végén.
Strauss 1943-ban, szülővárosa, München bombázása után vetette papírra a Metamorfózisok első vázlatait, Gyász Münchenért címmel. Így ír erről egyik levelében: “Hogy a müncheni udvari színház leégett, a színház, ahol a Trisztánt és a Mesterdalnokokat bemutatták, ahol hetvenhárom évvel ezelőtt először hallottam a Bűvös Vadászt, ahol apám negyvenkilenc évet töltött első kürtösként – ez életem legnagyobb katasztrófája. Nincs, ami megvigasztalna, számomra, az én koromban, már nincs több remény.” A mű még sok átváltozáson ment keresztül a bemutatójáig, a végső lökést Paul Sacher adta, aki a zürichi kamarazenekar, Collegium Musicum számára rendelt egy vonószenekari darabot. Eközben a szövetséges erők Drezdát és Weimart is porig bombázták, ami rányomta bélyegét a zeneirodalom egyik legszomorúbb gyászzenéjének születésére, melyben Strauss Németország sorsát siratja el.
Jegyvásárlás
