Az Opus azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zenei hagyományt, a klasszikus zene szigorú szabályait átfordítani a tánc teljesen más nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 25. szombat, 20:00
Az Opus azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zenei hagyományt, a klasszikus zene szigorú szabályait átfordítani a tánc teljesen más nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk. A test a hangszer vizuális megjelenítőjévé válik, és a zenei partitúra diktálja a koreográfiát. Néha a test a ritmust követi, néha a dallamot, néha csak egyetlen hangszerre koncentrál, máskor kettőre vagy még többre, miközben a zenei kompozíció is megfejtésre kerül.
Az előadás alapja a klasszikus zene, a klasszikus ókor művészeti eszményeinek újjáélesztése áll.. A klasszikus szó a latin „classicus’ és a görög “κλασικός” szóból ered. A kompozíció az ókori görög és római kultúra alapelvei és eszményei szerint állt össze. Esztétikai értelemben pedig a klasszikus zene bármely, a legkülönbözőbb értelemben vett – társadalmi vagy szakmai közmegegyezés szerinti – magas kvalitással bíró zene. Az előadás középpontjában ennek a zenei szerkezetnek a tanulmányozása és színpadon való megjelenítése áll. A fő cél az instrumentális zene központi normáinak feltárása, valamint, hogy ezek hogyan alkalmazhatók egy teljesen más művészeti ágban, azaz a táncban.
A klasszikus zene egyik legfontosabb jellemzője, hogy nagyon bonyolult dallamokból, motívumokból és ritmusokból áll, amelyek a narratíva érzetét keltik, és szentimentális reakcióinkhoz vezetnek. Ez az előadás nem törődik a zene szentimentális aspektusának magyarázatával és a közönségre gyakorolt pszichológiai hatásának tisztázásával. Éppen ellenkezőleg, a táncosok igyekeznek elszakadni a zenei kompozíció szentimentális hatásaitól, ellenállni a zene értelmezésének, és a darabot olyan kifinomult hangfolyamnak tekintik, amely harmonikus logikát teremt. Ez az előadás kísérletet tesz arra, hogy mi magunk is megvizsgáljuk a zenehallgatásra adott automatikus válaszunkat.
Christos Papadopoulos az amszterdami School for New Dance Development (SNDO) hallgatója volt, majd a görög Nemzeti Színház Drámaiskolájába járt, majd megalapította saját társulatát Leon and the Wolf néven. A 2000-es években munkái sorra bekerültek az Aerowaves legjobb előadásai közé.
Előadóként pedig olyan kiváló koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Dimitris Papaioannou, Alexandra Waierstall – Noema Dance Company, Kirstin Kuyl Anerson – WEGO, Robert Stain, Fotis Nikolaou’s company X-it, Natassa Zouka, Marousso Karaleka, Saskia van de Heur, Martin van de Drift, Mariella Nestora és Ria Higler.
Tagja volt annak a koreográfusi csapatnak, akik a 2004-es athéni Olimpiai Játékok nyitó és záró eseményét.
Tanít az Odeion Athinon Theatre Academy-n koreográfiát, improvizációt és tartott worshopokat technikáról, imrpovizációról Athénban, Thesszalonikiben, Chania-ban, Koppenhágában.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A francia zene - akárcsak a francia konyha - kifinomultságáról híres, az ízek és a színek tökéletes összhangjáról, a részletek kidolgozottságáról. Igazi ínyencség.
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be..