Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.
De nem írható meg Csoóri nélkül a korszak irodalomtörténete sem: költészete és esszéművészete elsőrangú kötetek sorában nyerte el eredeti, hasonlíthatatlan formáját. Politikai szempontoktól mentes, reprezentatív estünk a költő és az esszéíró Csoórit ébreszti - rámutatva a mára kissé háttérbe szorult életmű időtállóságára.
Közreműködők: a Nemzeti Színház művészei zongora: Darvas Ferenc a műsort összeállította és bevezeti: Jánossy Lajos
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”