Kendrick Lamar: United in Grief
Amikor 2018-ben az addig kizárólag jazz és klasszikus zenei előadóknak odaítélt, rangos Pulitzer-díjat az amerikai rapper, Kendrick Lamar kapta, a művelt világ egy része nagyjából úgy háborodott fel, mint Bob Dylan Nobel-díjakor. Pedig a tizenhétszeres Grammy-díjas rapper dalai nyelvi sűrűségükben a legmagasabb irodalmi nívót képviselik, ráadásul zeneileg is rendkívül rétegzettek: minden hangminta, minden zenei váltás jelentést hordoz bennük. A 2025 februárjában az NFL „Halftime Show”-jára készülő Kendrick Lamar legfrissebb (2022-es) lemezéről a nyitó szám elemzésére vállalkozunk a Dalszerelőműhelyben. A „United in Grief” a legsúlyosabb témákat (hűtlenség, házasságon belüli erőszak, függőség) vegyíti lehengerlő nyelvi virtuozitással, s a legkülönfélébb popzenei és jazzforrásokból származó hangminták újragondolt és újraértelmezett változatait használja zenei háttérként. Ennek a komplex, Pulitzer-díjhoz méltó nyelvi-zenei szövevénynek az értelmezése még a legtapasztaltabb dalszerelőnek is komoly kihívást jelent, de állunk elébe.
A műhelyvezető a Dalszerelőműhely negyedik évadában is Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.
A Dalszerelőműhely 2021 őszén kezdte működését az ISON-ban. Eddig Billie Eilish, Janelle Monáe, Eminem, Adele, Shawn Mendes, Harry Styles, Dua Lipa, a Carson Coma, Krúbi, Taylor Swift, Måneskin, SZA, Olivia Rodrigo, Ariana Grande és Pogány Induló egy-egy dalát vizsgáltuk. A cél az, hogy megértsük, mi történik a zene „belsejében”: mit csinál egy-egy dalban a kardántengely, a karburátor és a gyújtógyertya, vagyis olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként kapcsolódik egymáshoz szöveg és zene, mitől lesz izgalmas (vagy éppen kevésbé izgalmas) egy dallam, hogyan áll össze a hangzás és a harmóniavilág. A foglalkozásokon való részvételnek nem feltétele a zenei előképzettség, két nyitott fülön kívül más segédeszközre nem lesz szükség.
