Spanyolország, 16. század második fele. II. Fülöp zsarnoki uralma mindent átjár. A nép elviselhetetlen terhek alatt küszködik, tilos az önálló gondolkodás, az ellenszegülőkre az inkvizíció kínzókamrája vár. Don Carlost, II. Fülöp fiát mindeközben rejtélyes szomorúság gyötri. Csak gyerekkori barátjának, Posa márkinak árulja el titkát: még mindig szerelmes apja feleségébe, Erzsébet királynéba, aki azelőtt az ő jegyese volt.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 24. kedd, 19:00
Spanyolország, 16. század második fele. II. Fülöp zsarnoki uralma mindent átjár. A nép elviselhetetlen terhek alatt küszködik, tilos az önálló gondolkodás, az ellenszegülőkre az inkvizíció kínzókamrája vár. Don Carlost, II. Fülöp fiát mindeközben rejtélyes szomorúság gyötri. Csak gyerekkori barátjának, Posa márkinak árulja el titkát: még mindig szerelmes apja feleségébe, Erzsébet királynéba, aki azelőtt az ő jegyese volt. Posa a szabadságmozgalmak felé próbálja barátja figyelmét terelni, de amikor rájön, hogy hiába, megígéri barátjának, hogy találkozót szervez neki a királynéval. Innentől beindul az események sorozata: a Don Carlosba szerelmes, féltékeny Eboli hercegnő intrikái és az apai zsarnokság Don Carlost hamarosan halálra ítélik. Ám Posa márki egy hamis levéllel az összes gyanút magára tereli, és ezzel esélyt ad barátjának a menekülésre.
Friedrich Schiller drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Joseph Méry és Camille du Locl
II. Fülöp, Spanyolország királya.......... CSER KRISZTIÁN / RÁCZ ISTVÁN Valois Erzsébet, a felesége................. ÁDÁM ZSUZSANNA / HERCZENIK ANNA Don Carlos, spanyol trónörökös.......... PATAKI ADORJÁN / HECTOR LOPEZ MENDOZA Eboli hercegnő, udvarhölgy................. TÍMÁR TÍMEA Posa márki, Rodrigo, máltai lovag....... MOLNÁR LEVENTE / LABORFALVI SOÓS BÉLA Lerma gróf........................................... TÖTÖS ROLAND / BÖJTE SÁNDOR Főinkvizítor.......................................... CSEH ANTAL / GÁBOR GÉZA Tebaldo, a királynő apródja................. EPERJESI ERIKA Egy szerzetes / V. Károly császár....... KELEMEN DÁNIEL / KOLESZÁR ÁKOS Mennyei hang...................................... HASAS BEATRIX
Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, és kibővített énekkara
Díszlettervező: ÁRVAY GYÖRGY Jászai-díjas Jelmeztervező: SZŰCS EDIT Zenei vezető: CSER ÁDÁM Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Dramaturg.ORBÁN ESZTER Karvezető: PATAKI GÁBOR Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA Súgó: REITER KRISZTINA Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA, GADUS DORKA
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
