A konstruktivizmus névadója az orosz Vlagyimir Tatlin képzőművész. Tatlin 1915-ben „konstruktivistának” nevezte el azt az új képzőművészeti eljárást, amely üvegből, fémből és fából „konstruált” absztrakt térbeli alkotások létrehozását jelentette. A kubizmus és a futurizmus művészi formakincse az 1910-es évek elején továbbgondolásra késztette a Párizstól távol élő, orosz művészeket is. Hazájuk gazdag magángyűjteményeiben jelentős műalkotásokat ismertek meg, melyek összekapcsolták az új utakat kereső, olykor tudományosan gondolkodó művészek törekvéseit. A kubizmus és a futurizmus stílusjegyei előre mutattak a geometrikus absztrakció megjelenése felé. A természeti valóság ábrázolásának vágya meggyengült. Később a konstruktivizmus az absztrakt művészetben általános alapelvvé vált. A konstruktivizmus legáltalánosabban a kultúra különböző területein fellépő olyan irányzatokat jelöli, amelyek elméleteik középpontjába a „konstrukció” (szerkezet, elgondolás, logikai felépítés stb.) fogalmát helyezik. Mivel azonban a konstruktivizmus minden területen más-más jelentésű, az egyes konstruktivizmusok között csak formai hasonlóság fedezhető fel.
Előadó: Dr. Aknai Tamás, művészettörténész
Jegyvásárlás
