Program


Du Fay és kora – fejezetek a napfényes középkor zenéjéből III.

Du Fay és kora – fejezetek a napfényes középkor zenéjéből III.

Sándor László, zeneszerző, 2021-ben szerezte meg doktori fokozatát a Zeneakadémián. Kutatási területe a késő középkor zenéje, különösképpen Guillaume Du Fay életműve.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2025. május 6. kedd, 18:00

Az általánosan elterjedt szóhasználat szerint a „középkor” kifejezés elé többnyire nem a „napfényes” jelzőt szoktuk illeszteni. Azt ugyanakkor kevesen tudják, honnan és kitől származik a középkort sötétnek bélyegző kijelentés. Valaha, valaki, valamit sötétnek látott, legalábbis ahhoz viszonyítva, ami akkor, az illető saját korában bizonyos szempontok alapján fényesnek tűnt. E titokzatos személy kiléte csak az előadáson fog kiderülni, annyi azonban már most elmondható, hogy az illető lelkesedését a 14. század forradalminak ható új művészi kifejezésmódjai villanyozták fel annyira, hogy miattuk ilyen nagy horderejű kijelentésre ragadtassa magát. Van-e jogunk nekünk is így sok évszázad távlatából ítélkezni egy számunkra kevéssé ismert korszak fölött? A sötét fellegek eloszlatása, a szellemi kincsek felmutatása, a szimbólumok rejtett jelentéseinek feltárása új fénytörésbe helyezheti számunkra a 13-tól a 16. századig tartó időszakot és bebizonyíthatja, hogy a „napfényes” jelző korántsem túlzás. Jelen sorozat előadásainak főszereplője Guillaume Du Fay 15. századi francia zeneszerző, de nem csupán az ő személye kerül be az előadás-sorozat fénykörébe, hanem az őt megelőző és az őt követő néhány évtized, évszázad is. Gazdag képanyag – nagy felbontású kódex-fakszimilék – és számos hangzó zenei példa segíti a hallgatót abban, hogy a késő középkor legfontosabb szimbólum-kódjaiba belelásson. A sorozat 3 előadásból áll. Az első: Párizstól Cambrai-ig, a motetta műfajának születését és karrierjét mutatja be a párizsi egyetemtől a 15. század legfontosabb egyházzenei központjának tekintett cambrai-i katedrálisig. A második: Napforduló címmel a középkor néhány szimbólumának asztrológiai kapcsolódásait és univerzális dimenzióit kutatja. A harmadik: Templum Maternale a gótikus templom és a Szűzanya jelképiségének összefonódásáról szól.

Ajánlatunk


1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

Zenés játék a Rátonyi Róbert Színház előadásában

Két férfi életközepi válságát ismerhetjük meg Neil Simon eredetileg színdarabnak íródott, de 1968-ban filmként is debütáló vígjátékában

Ajánló


A Kalamazoo egyenesen a Broadway-ről érkezik, a vígjátékban Hernádi Judit és Kern András sziporkázó játékát élvezhetik Sebestyén Aba rendezésében.

Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan…

Varázslatos, szenvedélyes éjszaka – a Vámpírok bálja lenyűgöző látványvilággal, felejthetetlen dallamokkal rabul ejt és örök élményt nyújt.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!




Vásárlói tájékoztatóÁltalános szerződési feltételek | Kapcsolat