Iván Sára - Perczel Enikő ELŐJÁTÉK LEAR KIRÁLYHOZ VÍGOPERA Molnár Ferenc drámája nyomán
Iván Sára, színházunk zeneszerző-karmestere, rengeteg nemzetközi díj birtokosa számos kamaradarab után most különleges kortárs vígopera komponálására vállalkozott, amelynek librettóját Molnár Ferenc egyfelvonásosa szolgáltatta. A kecskeméti operajátszás ezzel ismét szintet lépett, hogy újabb nemzetközi érdeklődésre számot tartó produkcióval álljon elő.
KELEMEN LÁSZLÓ KAMARASZÍNHÁZ
SZEREPOSZTÁS Bánáti Kálmán, színész, Lear király......................... BOGNÁR SZABOLCS Almády, színész, Burgundi fejedelem...................... KRISTÓF ISTVÁN Somogyi, asszisztens.............................................. SCHUPP GABRIELLA / SIMON KATA Takarítónő................................................................ CSEREKLYEI ANDREA Dr. Ernő Géza.......................................................... TÖTÖS ROLAND / SERBÁN ATTILA Dr. Kiss Ervin........................................................... KELEMEN ÖRS Helén, Dr. Ernő Géza felesége................................ LACZÁK BOGLÁRKA Ügyelő...................................................................... MONOS M. FRANCISKA / SIMON KATA Sommer, fodrász...................................................... MÁTYÁSI ÁRON Díszítő...................................................................... CSELÓCZKI TAMÁS Kellékes................................................................... MIKE-NAGY KITTI Cordelia, a Lear királyból......................................... BALÁZS ZSÓFIA Bolond, a Lear királyból........................................... PUSKÁS GYULA Portás...................................................................... TURJÁNYI MÁTYÁS
valamint a színház zenekara
Alkotók Díszlettervező: Molnár Anna Jelmeztervező: Pirityi Emese Zenei vezető. Károly Kati Karmesterek: Drucker Péter, Iván Sára Zenei munkatárs: Madarász Éva Andrea, Kerényi Mariann Játékmester: Szegvári Júlia Ügyelő: Domján Sándor Rendezőasszisztens: Murár Szabina Rendező: KOVÁCS LEHEL
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A különleges hangulatú musicalremek hazai története során mindössze második alkalommal, eredeti koncepcióban került színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és egy csapásra meghódította a közönségszívét. Nyáron Manderley újra kitárja kapuit a borzongásra, izgalmakra, romantikára és sodró dallamokra vágyók előtt!
Mint Shakespeare Vízkeresztjében az önfeledt komédiázás mellett fény derül gyarló emberi tulajdonságokra, lelepleződnek álságos társadalmi viszonyok is, úgy Ken Ludwig…