EISEMANN MIHÁLY ÉS SZILÁGYI LÁSZLÓ
Én és a kisöcsém
– zenés vígjáték
|
Kelemen Félix
|
Koltai Róbert
|
|
Kelemen Kató
|
Placskó Emese
|
|
Vadász Frici
|
Gyebnár Csekka
|
|
Andersen
|
Pecsenyiczki Balázs
|
|
Sas
|
Oroszi Tamás
|
|
Vas
|
Lipták Péter
|
|
Zolestyák
|
Szabó Kristóf
|
|
Piri
|
Karap Diána
|
|
Bözsi
|
Karaivanov Lilla
|
|
Végrehajtó
|
Kozel Dániel
|
|
Jelmez
|
Szeibert Kati
|
|
Zenei vezető
|
Kemény Gábor
|
|
Rendezte
|
Koltai Róbert
|
Vannak darabok, amik azért jók, mert jók. Pont. Mi a színházban csak úgy hívjuk: a tuti befutó, vagy állított labda - üres kapu.
Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben írta meg a zenés vígjátékot, amely a műfaj egyik legkedvesebb és legszellemesebb klasszikus darabja lett. Remek humor, pimaszság, az ötletek tobzódása, miközben a szerzők elegáns iróniával fejet hajtanak a műfaj szigorú szabályai előtt. Mély emberismeret sejlik föl a bohózat mögül és egy csipetnyi bölcsesség: hogy néha egyetlen tétova pillanaton áll vagy bukik a sorsunk. Szereplőink elcsúsznak a banánhéjon, de puhára esnek. És a darab végén könyörtelenül les rájuk a boldogság, a happyend. A komédiából kiderül, hogy „Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?”, miért utazik Velencébe fiúruhában egy szerelmes kisasszony, és ki az a „dr. Sas és dr. Vas, a borzasztó furcsa két pasas”.
Jegyvásárlás
