Rácz Rita – szoprán Miksch Adrienn –szoprán Horváth István – tenor Haja Zsolt – bariton Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor
Évről évre az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is több száz kórusénekes gyűlik össze, hogy több hónapos felkészülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltassák meg Hollerung Gábor vezetésével. A kezdeményezést az éneklés iránti szenvedély vezérli, mely olyan fontos szerepet tölt be az amatőr kórusok életében, hogy a rendezvény még a pandémia alatt is meg tudott valósulni. Idén negyven éves ez a kezdeményezés, az ünnepi alkalomból a már hagyományos Orff: Carmina Burana mellett Petrovics Emil Lysistrate című vígoperáját adják elő.
Az egyfelvonásos vígopera Arisztophanész műve nyomán íródott. Athénban játszódik, a Peloponnészoszi háború idején. A nők esküt tesznek, hogy addig nem élnek házaséletet férjükkel, amíg azok be nem fejezik a háborúzást. A férfiak ettől persze nagyon szenvednek, verekedés tör ki, majd a nők elfoglalják a fellegvárat. Később már a nők is érzik a férfiak hiányát, férfiért imádkoznak. Végül megszületik a béke, s helyreáll a szerelem egysége is. Az opera a szerelem magasztalásával ér véget. A zene igen sokszínű: himnikus és szatirikus hangvétel, neoklasszikus, jazzes és musical jellegű részletek is találhatók benne.
Hangversenyünk második részében Carl Orff 1937-ben Frankfurtban bemutatott és máig töretlen népszerűségnek örvendő kantátáját mutatjuk be. Izgalmas zenei barbarizmusával a Carmina burana Stravinsky nyomdokán haladva kalauzolja a hallgatót a Benediktbeuern kolostorában fellelt középkori német kódex carpe diem szellemiségű, hol moralizáló, hol gyengéd, hol tréfás, hol lírai, sokszor a trágárságig vaskos, egyenesen pajzán diákdalainak forgandó szerencsét és múló szerelmet hirdető világába.
táncmesejáték 90 percben 13 tánciskola közel 300 tagja és profi táncművészek előadásában
Karácsonyi vendégségbe várja barátait a 3 testvér. A legkisebb, Klára egy Diótörőt kap ajándékba, amin összevesznek testvérével, Misivel. A kislány álmában a gonosz Egérkirálynő és hadserege betör a szobába, de a hős Diótörő katona párbajra kényszeríti és legyőzi. Klára lovaggá üti hős megmentőjét, aki katonából herceggé változik. Útra kelnek a havas erdőn és a tengeren keresztül, hogy megérkezzenek a Diótörő birodalmába, a szépséges Csipkepalotába, ahol Cukorország lakói együtt ünneplik a herceg és Klára egybekelését.
A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház közös estje a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg, két különböző, mégis egymást kiegészítő alkotással. Míg az egyik a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a szerelemről és az emberi kitartásról a másik a hagyományos népi gyökerekből, a népdalokból és a daljátéki műfajból építkezik.
Romance című koreográfiájában Velekei László és a Győri Balett új szemmel közelít a zeneszerző életművéhez. A koreográfus korábbi, nagysikerű KODÁLY című alkotását gondolta tovább, hogy a világhírű zenetudós, népzenekutató és pedagógus örökségét a tánc formanyelvén is életre keltse. A Romance egy szerelem történetét meséli el, mely a nehéz időkben született és egy életen át elkíséri az embert.
A Székely fonó – Kodály Zoltán egyfelvonásos daljátéka a Győri Nemzeti Színház történetében először kerül bemutatásra, Keresztes Attila rendezésében. A mű különlegessége, hogy nem egyetlen történetet mesél el, hanem a népi élet, az emberi érzések és a természetközeli lét apró pillanataiból teremt költői tablót. A dalokból összeálló zenei fonat a magyar lélek szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli világát idézi meg – egy eposzt, amelyben a múlt és a jelen egyaránt megszólal.
Az est különlegessége, hogy a magyar zene és a magyar lelki identitás kettős arcát mutatja meg: a népi hagyomány mélységeit és a kortárs ember érzelemvilágát ütközteti, azonban Kodály zenéje híd a múlt és a jelen között – ahogyan e két produkció is párbeszédet teremt hagyomány és megújulás között.
Jegyvásárlás
