Baráti Kristóf hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Brahms 1880-ban díszdoktori címet kapott Breslau egyetemétől. Köszönetként komponálta diákdalokat feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitányát. A Hegedűverseny (1878) hátterében is akadnak személyes mozzanatok: a zeneszerző ezt a művét legjobb barátjának, Joseph Joachimnak írta, akinek magyar származására a finálé bokázó ritmusú témája utal. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitó koncertjét Bartók egyik legmagasabb rendű alkotása, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (1936) zárja. Az együttest főzeneigazgatója, a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Vashegyi György vezényli, a szólista a világhírű virtuóz, Baráti Kristóf.
Amikor Brahms 1880-ban díszdoktori címet kapott a Breslaui Egyetemtől, és megtudta, hogy a megtiszteltetést nem elég csupán megköszönnie, zeneművet is kell írnia ez alkalomból, úgy döntött, megfricskázza a professzor urak orrát. Nyitányt komponált, végén az emelkedett Gaudemus igiturral, előbb azonban a zenében pajkos diákdalok tűnnek fel. Hegedűversenye ezzel szemben mindvégig magasztos, hiszen a legfennköltebb érzések egyike ihlette: a barátság, ezúttal a szólista, Joseph Joachim – Joachim József – iránt, akinek származására a finálé magyaros témája utal. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar évadnyitó koncertjének első része a Brahms-művekben Európára tekint, a szünet után azonban hazai legnagyobbjaink egyike, Bartók szólal meg: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára egyszerre hódol a klasszikus hagyománynak szimfóniaszerű formájával és a barokknak az ellenpontos szerkesztésmóddal. A zenekar főzeneigazgatója, a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett
Vashegyi György pálcája alatt muzsikál, a Brahms-versenymű szólistája a világszerte ünnepelt Baráti Kristóf.
Várható befejezés: 21:30
Jegyvásárlás
