Zilahy Lajos “A fehér szarvas” című drámáját átdolgozta Andrási Attila.
Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek – a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején – lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.
Szereplők:
Karakán László – Szabó Sipos Barnabás
Irma, a felesége – Szemerédi Bernadett
Dorottya/Adél – Stelly Zsófia
Géza – Széplaky Géza
A Király titkára – Dóczy Péter
Lehár – Füredi Krisztián
Fáni – Jónás Gabriella
Ezredes/Villanyszerelő – Krizsik Alfonz
Főhadnagy – Molnár Zoltán
Rendezte: Andrási Attila
Jelmez: Harák Judit
Díszlet: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Jegyvásárlás
