Vele, róla, neki, nektek. Ő középen, mi körülötte egy impróuniverzumban. Nincs előre megírt forgatókönyv, az adott este története lesz a mi történetünk. A Főhőssel beszélgetünk, és eljátsszuk, megmutatjuk, felfedezzük az életét. Vajon megfejtjük Őt közösen?
Főhőseink voltak eddig:
Mautner Zsófi / Palya Bea / Harcsa Veronika / Lackfi János / F. Várkonyi Zsuzsa / Geszti Péter / Pásztor Anna / Kupa Mihály / Al Ghaoui Hesna / Grecsó Krisztián / Novák Péter / Spitzer Gyöngyi ‘Soma Mamagésa’ / Veiszer Alinda / Zacher Gábor / Barabás Éva / Sena Dagadu / Kovács ‘Kokó’ István / Gryllus Vilmos / Spiró György / Mácsai Pál / Jakupcsek Gabriella / Péterfy Bori / Kálmán Olga / D. Tóth Kriszta / Lakatos Márk/ Nyáry Krisztián / Steiner Kristóf / Ganxsta Zolee / Dolák-Saly Róbert / Kepes András / Puzsér Róbert / Winkler Róbert / Erős Antónia / Győrfi Pál / Rúzsa Magdi / Ceglédi Zoltán / L. Ritók Nóra / Pogány Judit / Varga Attila SIXX / Dopeman / Kukorelly Endre / Gundel Takács Gábor / Oláh Ibolya / Almási Kitti
Főhősünk február 12-én: Presser Gábor
Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége.
Presser-dalt először a Verebes-féle kis színtársulat mutatott be. 17 évesek voltak, és saját színházat akartak. A Karinthy-versre írt dal nem lett túl híres, de a zeneszerző idővel igen.
Presser pár év múlva az Omega együttes Eötvös Klub-beli pianínóján mutogatta néhány dalát, háta mögött a kíváncsi zenekarral, akik aztán befogadták a dalokat írni tudó szemüvegest. 1968 és ’71 között három klasszikus Omega-bakelit „főzeneszerzője” és orgonistája: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, 10000 lépés, Éjszakai országút.
1971‑ben megszületik a Locomotiv GT zenekar, melynek regényes életrajzát több kiadvány ismerteti, az éppen aktuális cenzúra és öncenzúra szerkesztésében. Az 1985‑ös És ilyen a Boksz? című könyv három legizgalmasabbnak ígérkező fejezete nem is jelenhetett meg. A kubai, a román és a szovjet turnékról szólók… Amúgy a zenekar legszórakoztatóbb tulajdonsága a „mindenki másképp” gondolkodás mellett a „mindenki másképp” emlékezés. (Lásd a Volt 1×1 zenekar című filmet.) De hát túl sok és túl sűrű az emlékeznivaló, és bizony némi idő is eltelt közben. De ami ennél fontosabb: a dalok nem sokat romlottak.
Zeneszerzőnk az LGT mentén (-vel) (-ben) (között) dalokat, lemezeket, lemezsorozatokat, rádiós mesejátékokat, baletteket és egy kis kötetnyi dalszöveget ír.
Első „hivatalos” színházi darabjának zeneszerzésére (Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényéből) a Vígszínház kéri fel, 1972‑ben. Azóta számos musicalt, zenés színpadi művet hoz létre, csak Magyarországon közel kétmillió színházjegyet „ad el”. Néhány cím: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973), Harmincéves vagyok (1975), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977), A sanda bohóc (1981), A próba (balett, Állami Operaház Erkel Színháza, 1982), A padlás (1988), Szent István körút 14. (1998), Túl a Maszat-hegyen (Budapest Bábszínház, 2005), Magyar Carmen (2007) és újra a Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház, 2010). 1978‑tól a Vígszínház zenei vezetője, és számos színpadi mű kísérőzenéjét is szerezte.
Pressert a színházrendezők mellett a filmesek is hamar megtalálták, harmincegynéhány magyar és külföldi film zeneszerzője.
Az Amadinda Ütőegyüttes a Drum Street Blues című darab megírására 1989‑ben kérte fel, melyet még az évben bemutatnak a Zeneakadémián. Azóta is sokat zenélnek együtt, mára már hagyomány a szilveszteri közös koncertjük.
Pressert 1992‑ben felfedezi a BMG Ariola, és rövid két év alatt kipréseli belőle a Csak dalok című CD-t, ami később platinalemez lesz. 1995‑ben kilenc estét játszik a zsúfolásig megtelt Vígszínházban, aztán nem ad koncertet egészen 2001‑ig. Akkor viszont ötvenet. A Dalok régről és nemrégről című „zenekaros” koncertsorozatból DVD is készült. 1996‑ban felveszi a Kis történetek című CD-t, újra neves külföldi és hazai zenészekkel. Szintén platina lett. 2000 novemberére lassan elkészül az Angyalok és emberek című Presser-CD is, és a megjelenés napján már aranylemez lett, azóta platina.
Közben ’97‑ben meglepetésre kisikeredik az LGT 424 – Mozdonyopera című lemeze, sőt 2002‑ben sok tízezer emberrel LGT-fesztivált rendeznek, és ekkor jelenik meg a Locomotiv GT eddigi utolsó lemeze, A fiúk a kocsmába mentek címmel. 2007‑ben a Szigeten újból tízezrek előtt ad koncertet a zenekar. 2013. február 15‑ére a Locomotiv GT egy Aréna-koncertet hirdetett meg, amelyet végül a hatalmas érdeklődés miatt kibővítettek még két koncertnappal és egy főpróbával. Fél évvel a téli telt házas bulik után pedig Alsóörsön, szabadtéren állt színpadra a négy zenész, és a tabáni bulik hangulatát idézve majd húszezren a fűben fekve és/vagy végigtáncolva élvezték a több mint háromórás koncertet.
1998‑ban jelenik meg a BMG Ariola gondozásában-szerkesztésében a Presser Gábor zeneszerzői pályafutásának dalait tartalmazó, A zeneszerző című válogatáslemez, és ezt 1–1 újabb követi kétévente. A sorozat legutolsó CD-jén Presser olyan dalai hallhatók, amelyeknek nem csupán a zenéjét, hanem szövegét is maga írta.
Legutolsó BMG/Sony-szólólemeze t12enkettő címmel, tizenkét vadonatúj dallal 2006 novemberében jelent meg.
Presser 2004‑ben bemutatja a Vígszínház Házi Színpadán a Dalok a színházból című estjét, ahol játszik az elmúlt közel négy évtized színházi dalaiból, mesél színházról, színészekről, rendezőkről, írókról, költőkről, mindenről, ami színház. A 100. előadás óta most épp szünetel a sorozat.
Hosszú-hosszú évek után 2008 augusztusában végre megvalósul Presser Gábor régi álma: a Magyar Dal Napja. Több tízezres tömeg előtt, a Sziget 0. napján, a hétórás koncerten a magyar könnyűzene több korszakának és stílusának képviselői játszották el részben saját dalaikat, részben más előadókét. Azóta minden szeptember második vasárnapján, egyre több helyen, közöttük számos vidéki városban zajlanak a zenei események, és egyre több ember élvezi ezt a valóban „alulról” építkező ünnepet.
2009. január 24‑én 1koncert erejéig Presser Gábor első szólófellépése volt a Budapest Sportarénában, természetesen telt ház előtt. Ebből a több mint 3 órás koncertből 1 CD jelent meg, 1 óra az 1 koncert-ből címmel.
2009 novemberében a Dohány utcai zsinagógában jótékonysági koncertet adott Az Élet Menete Alapítvány javára. A koncertből DVD is készült.
2011‑ben a LoCoVox kiadásában megjelent a Presser Gábor – Parti Nagy Lajos: Rutinglitang (Egy zenemasiniszta) című cédékönyv/könyvcédé, ami a zeneszerző 36 (!) újonnan komponált dalát és két feldolgozását (Pancsoló kislány, Szomorú vasárnap) tartalmazza. Presser két éve kezdett foglalkozni Parti Nagy Lajos verseivel, a Szódalovaglás, az Esti kréta és a Grafitnesz című kötetekbol maga válogatta a 74 perces CD szöveganyagát.
Presser Gábort 2014‑ben egy akkor 45 éves dallal Grammy-díjra jelölték. Ugyanis a legjobb rapdal kategóriában Kanye West New Slaves című száma is versenyben volt a Grammy-díjért, és a rapper ennek a dalnak az utolsó másfél percében használta fel hangmintaként az 1969‑es Gyöngyhajú lányt.
2015 januárjában a LoCoVoX kiadásában megjelent Presser Gábor „szobalemeze” a Szerenád helyett, ami megjelenésekor vezette az iTunes sikerlistáját.
Zeneszerzőnk írt dalokat – és néha dalszöveget is – többek között Katona Klárinak, Zoránnak, Demjén Ferencnek, Révész Sándornak, Kentaurnak, Malek Andreának, Kaszás Attilának, Kulka Jánosnak, Kern Andrásnak, Kovács Katinak, Király Lindának, Oláh Ibolyának és Rúzsa Magdinak.
Díjai: Erkel Ferenc-díj (1977), Érdemes Művész (1990), Huszka Jenő-díj (1996), Artisjus-díj (1999), Kossuth-díj (2003), Prima Primissima díj (2004), Pro Urbe Budapest díj (2009), Budapest XIII. kerületének díszpolgára (2010), Radnóti-díj (2011).
Jegyvásárlás
