George Frideric Handel 1749 nyarán írott és 1750. március 16-án a londoni Covent Gardenben bemutatott Theodora-ja a szerző utolsó előtti „eredeti” – azaz nem régebben megírt zenék újrafelhasználásával készült – oratóriuma, szövegét Thomas Morell tiszteletes írta. Az antiochiai ókeresztény mártírok történetét feldolgozó mű Handel egyetlen tisztán keresztény témájú zenedrámája: bemutatója nem aratott sikert és a továbbiakban is népszerűtlen kompozíció maradt. Míg más, korábban született oratóriumok (elsősorban a Messiás) népszerűsége folyamatosan növekedett, a Theodora előadásait szinte üres nézőtér fogadta: e rendkívül jelentős mű szerzője életében mindössze négy alkalommal szólalhatott meg. Ugyanakkor Morellnek köszönhetően tudunk arról, hogy amikor Handelt (élete vége felé) egy társaságban arról kérdezték, hogy – a közvélekedésnek megfelelően – a Messiás „Halleluja”-kórusát tartja-e legjobban sikerült művének, ezt felelte: „A Theodora második részének végén álló kórustétel messze felülmúlja azt.”
A mű sikertelensége 1750-ben anyagilag már aligha okozott gondot Handelnek: ennél nagyobb csalódás volt számára a londoni közönség érdektelensége. Igaz, akadtak kivételek, s véleményüket találóan foglalja össze Shaftesbury grófja, aki a harmadik előadás (1750. március 23.) másnapján így ír levelében: „Nem tudom befejezni levelem és elfelejteni a Theodórát. Háromszor hallottam és ki merem jelenteni: van olyan tökéletes, gyönyörű és kidolgozott kompozíció, mint Handel bármelyik műve. Tudomásom szerint jelentős időt töltött megírásával.
A város egyáltalán nem szereti, de Mr. Kellaway és más kiváló muzsikusok hozzám hasonlóan vélekednek.” A zenekedvelő gróf értesülését – Handel időt és erőt nem kímélve dolgozott e művén – más is alátámasztja: Handel kézirataiban rendre feltüntette egy-egy rész megírása kezdetének és befejezésének dátumát. Először a kompozíció „lényegét” vetette papírra, majd újból végigment a művön, s kitöltötte a hiányzó szólamokat. A komponálás ezen utolsó része – mely értelemszerűen döntő a kidolgozottság szempontjából – a Messiás esetében két napig tartott, míg a Theodora írásakor nem kevesebb, mint két teljes hetet vett igénybe.
Számomra a Theodora Handel talán legnagyobb drámai súlyú kompozíciója: a barokk kor olyan Opus Magnum-a, mely Purcell, Bach és Rameau legjelentősebb műveinek is egyenrangú társa: megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2004 novemberében mi mutathattuk be Magyarországon. Ma esti előadásunk a 2013 júniusában a Budapesti Állami Operaházban tervezett színpadi bemutató zenei alapja.
A Mars már a spájzban van! Az ember meghódította, nincs mit ezen szégyellni. És mint ilyen, kötelességünk, hogy az új bolygóra is azonnal, kultúrát közvetítsünk. A világ leggazdagabb emberei felkutatták azt a csapatot, akik már valami nagyon hasonló történelmi tettet végrehajtottak, azt a csapatot, akiknek már van tapasztalata, zord, kietlen vidéken elhinteni a színházcsinálás magvát, akik, ha Kaposváron első színész osztály tudtak lenni... akkor ez a Marson, gyerekjáték lesz nekik. Hogy miképp áll össze újra az osztály, és hogy bírkóznak meg a nagy feladattal???
...kiderül a 20 éves diploma-találkozó végtermékéből... az ELSŐKBŐL LETTEK c. előadásból...
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a közönség 2026-ban is. A magyar bariton már pályája kezdetén, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként Verdi Nabuccójának címszerepével debütált. Később a Teatro Verdi Trieste-ben bemutatott Nabucco-produkciójával vette kezdetét nemzetközi karrierje.
A világ legnagyobb példányszámban eladott lemezekkel rendelkező szopránja, a legendás, GRAMMY®-díjra jelölt művész, Sarah Brightman 9 év után visszatér Magyarországra…
Jegyvásárlás
