A kamaraszínházi előadást Szenes Hanna naplójából, verseiből, valamint édesanyja és bajtársai visszaemlékezéseiből összeállította Tóth Réka Ágnes, Widder Kristóf.
1944. november 7-én sortűz végzett a 23 éves Szenes Hannával még a tárgyalása befejezése előtt a Margit körúti fogházban. Világszerte ismerik életútját és költészetét, saját hazájában, itthon mégis szinte ismeretlen. Kém volt, költő, szabadságharcos vagy nemzeti hős? Hanna versei, naplója, édesanyja és bajtársai visszaemlékezései mögött egy olyan lány történetét fedezhetjük fel, akinek volt bátorsága elhagyni Budapestet egy jobb élet reményében. Aki oly korban élt, amikor a háború ok volt az emberi méltóság eltiprására, a közönyre, a vérontásra; aki Palesztinában kétkezi munkával akart egy új országot építeni. Képes volt áldozatot vállalni: visszatért a megszállt Magyarországra egy titkos ejtőernyős alakulat tagjaként, hogy akadályozza sorstársai deportálását. Története a veszteségek és bátorság el nem mesélt múltja, velünk élő jelene. Hiszen csak az hal meg, akit elfelejtenek.
Játsszák:
Bíró Eszter és Widder Kristóf
Alkotók
Rendező: Widder Kristóf
Zene: Födő Sándor
Versek: Szenes Hanna
Dramaturg: Tóth Réka Ágnes
Látvány: Pető Kata
Rendezőasszisztens: Kóti Eszter
Fénytechnikus: Kormosói Róbert
Hangtechnikus: Langó Ádám
Idézet egy kritikából: „Az előadást már Szenes Hanna élettörténete, valamint a téma megrázó ereje miatt is érdemes megnézni, de további két dolgot is ki kell emelnem. Az egyik maga a főszereplő, Bíró Eszter, aki olyan bámulatos színészi teljesítményt nyújt, amelyre ritkán akad példa. Láthatjuk a gimnazista Szenes Hannaként (akkori nevén Szenes Anikó), aki tele van mindazzal a vággyal, ami a hasonló korú lányokban ébredezik, ugyanakkor már fiatalon szembesülnie kell a zsidókkal szemben kialakul ellenszenvvel, amikor az önképző kör diákjai kitaszítják származása miatt. Láthatjuk bátor hősnőként, aki az életét áldozza fel társaiért, akit bárhogy kínoznak, nem tudnak megtörni. És végül, de nem utolsósorban láthatjuk Hanna anyjaként is, akinek gyermekei biztonsága mindennél fontosabb volt. Az idősíkok és a helyszínek folyamatosan váltakoznak, ráadásul nem is mindig lineárisan követik egymást, Bíró Eszter azonban a nézők szeme láttára, minimális átöltözéssel vált karaktert és kort, mindezt pedig annyira hitelesen teszi, hogy egy pillanatra sem gondoltam arra, hogy itt most színészetet látok: a színpadon valóban egy diáklány, egy huszonéves elszánt nő, valamint egy idősebb, megtört anya állt.”
/Deszkavízió, Flaisz János/
Bíró Eszter:
Pályafutása 16 évesen a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Miss Saigon női főszerepével kezdődött, az Egyesült Államokban végzett tanulmányai befejezése és fellépései után több más között Az Operaház Fantomja, a Mozart! című zenés darabok, illetve a Csoda Krakkóban című film női főszereplője, illetve a Budapest Klezmer Band énekese. 6 szólólemeze jelent meg és 4 gyerekkönyve. 2020-tól saját gyártású, mára már 17 részes, Az Időmanó kalandjai c.TV-sorozatot készít a JimJam TV számára, amelynek írója, rendezője és főszereplője is. Fonogram –, Gundel Művészeti - és Érték-díjas, a Kaddis c. komolyzenei produkció létrehozója, szólistája, a Hanna c. darab megálmodója.
Widder Kristóf:
1988-ban született Budapesten, rendező, koreográfus, színész. Az SZFE elvégzése után szabadúszó, majd 2021-től a Forte Társulat tagja. Jelenlegi munkái - a Jurányi Kamarában játszott Hanna mellett - színészként a Szkéné Színházban és a Radnóti Színházban, koreográfusként a Kamrában, az Átriumban, a Budaörsi Latinovits Színházban, rendezőként az Örkény Stúdióban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban láthatóak. Díjai: 57. Festival dei Due Mondi 2014. - különdíj (ifjúliszt), THEALTER Fesztivál 2017. - Junior-díj (A tavaszi áldozat).
Az előadás a Füge Produkció, a Szentendrei Teátrum és a Miss Biro Publishing közös produkciója. Szervezés: Miss Biro Publishing.
Az előadás a Mazsök, a Kecskeméti Nemzeti Színház, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg.
