Rendező: Vörös Róbert
Az estről:
Koncert és színházi este, személyes hangvételű „beszélgetés” a hallgató-nézővel; csöndes feltárulkozás a dalokon és az énekesnő életének fontosabb eseményein keresztül.
Az énekesnő „berobbanása” a hazai rock-pop szakmába, a kulturális életbe, felkavaró és megosztó volt – egyszerre. Fanatikus rajongók és hangos elutasítók “övezték” pályáját, életét a média boncolgatta és tálalta, de a szakma nagyjai írtak hozzá és számára remek dalokat (többek közt: Presser Gábor, Geszti Péter, Novák Péter, Szenes Iván, stb.).
Oláh Ibolya mást akart: megfogalmazni, megérteni a körülötte kavargó világot, és saját dalokban adni át - merészen nyíltan, szabatosan - megfogalmazott gondolatait. Van miről beszélnie, többek sorsa az ő élete.
Ezen a koncert színházi estén, bátran és nyíltan vállalva önmagát „beszámol” a gyerekkoráról, a származásáról, az intézetről, a barátságról, a szerelmekről, a megtett útról, a kudarcokról, sikerekről, félelmekről, álmokról – a dalok, ha lehet, még mélyebbre visznek – Ibolyán túlra - az önvallomás-estében.
Az egyetlen hangszer, a „mindent tudó” zongora teszi lehetővé, hogy a nézők figyelme a szöveg és zene által megfogalmazott gondolatokra összpontosítson, éppen ezért a színházi eszközök is minimálisak, a színpadkép, a ruha, a világítás a személyes hangvételű „beszélgetést” szolgálja.
Az elhangzó dalok az énekesnő saját régi és új, zongorára hangszerelt művei, valamint, az est alapgondolatát erősítendő hangzanak el a “vendégdalok”, cigánydallamok, balladák, Kurt Weilltől, Bertold Brechtől, példaképektől, Szenes Ivántól, Presser Gábortól, Katona Kláritól, stb.
Az est szereplői, alkotói:
Oláh Ibolya (előadóművész, zeneszerző)
Oláh Ibolya először 2004-ben tűnt fel a Megasztár tehetségkutató műsorban. Azóta számos oldaláról mutatkozott be, mind a zenei, mind a színházi szakmában, melyet különböző elismerései is bizonyítják. Négy saját lemezt adott ki, melyből kettő arany és platinalemez lett (Egy sima, egy fordított; Édes méreg). Karrierjét mindig is jellemezte a különleges egyedi előadásmód, a megújulás és a tökéletességre való törekvés, melyre a szakma több területén is felfigyeltek. Ennek köszönhetően kapta meg 2008-ban az Aida musical főszerepét a Vörösmarty színházban, illetve játszott a “Casting minden” című filmben.
Furák Péter (zongorista, zeneszerző)
Zongoraművész diplomáját 2006-ban szerezte a Zeneakadémia és a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának művész szakán. Zenészi karrierjét a Magyar Színházban kezdte 2007-ben, a Vámpírok Bálja musicalben zongoristaként. 2009-től A Vígszínház több darabjának volt zenei vezetője, zeneszerzője (Túl a Maszat-hegyen, A lovakat lelövik, ugye?, Jóembert keresünk, Popfesztivál 40, Lumpáciusz Vagabundusz, stb.). Jelenleg különböző zenés darabokban játszik színházakban (Magyar Állami Operaház, PS Produkció), valamint dolgozik pop produkciókban Zoohacker szerzőtársaként, koncerteken zongoristaként.
Vörös Róbert (dramaturg, rendező, író)
Színházi karrierjét a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte asszistenként, majd rendezőként. 1991 és 2006 között az Arany János Színház, illetve az Új Színház dramaturgja, művészeti tanácsadója volt. Ezt követően a Bárka Színházban dolgozott, majd 2007-től 2013-ig a Nemzeti Színház művészeti vezetője, Alföldi Róbert állandó alkotótársa volt. A 2016-os évadtól a Vígszínház irodalmi vezetője. Jelenleg is látható rendezései, színpadi munkái: Mégis szép – Udvaros Dorottya estje, Nyáron, este fél tizenegykor (Nemzeti Színház), Őszi szonáta (Orlai Produkció), Fej nélküli holttest (Pinceszínház), Egy rózsaszál… (Pinceszínház), A dizőz halála, Szeretni veszélyes (Vacsoraszínház).