Rideg Sándor – Tímár Péter: Indul a bakterház vígjáték két felvonásban
“Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.”
Szereposztás: Szabó bakter................................. Mikó István Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas Bendegúz...................................... Boros Ádám Patás, lókupec............................... Győri Péter Banya, a bakter anyósa................. Szabó Anikó Borcsa, a bakter felesége.............. Topolcsányi Laura Csámpás Rozi................................ Nyírő Bea Jóska csendőr................................ Bozsó József Pista csendőr.................................. Tóth Alex Buga Jóska, vőfély.......................... Rusz Milán Jászai Mari-díjas Marhakereskedő............................. Kurkó J. Kristóf Piócás............................................. Pásztor Máté / Valázsik Péter
Rendezőasszisztens: Szabó Anikó Díszlet: Krsztovics Sándor Jelmez: Darvasi Ilona Rendező: CSEKE PÉTER Kossuth-díjas, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas
Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének legismertebb műve, amit több ezer gyermek olvas kötelező irodalomként, alsótagozatban.