Rendező: Chantal Akerman Szereplők: Delphine Seyrig, Jan Decorte, Henri Storck, Jacques Doniol-Valcroze, Yves Bical
Brit Filmintézet 2022-es szavazásán a valaha készült legjobb filmnek választották!
A film egy megözvegyült anya főzéssel, takarítással, gyerekneveléssel és ügyintézéssel töltött, szigorúan beosztott idejét követi három napon át. A nő (akinek a neve, Jeanne Dielman, csak a címből és egy felolvasott levélből derül ki) azzal biztosítja megélhetését, hogy minden délután más-más ügyfelet fogad a lakásán, mielőtt a fia hazaér az iskolából. Jeanne számára a szexmunka is a hétköznapi rutin része.
A második napon, az aktuális ügyfél látogatása után Jeanne fegyelmezett viselkedése megváltozik. Vacsorakészítés közben túlfőzi a krumplit, majd a fazékkal kezében céltalanul bolyong a lakásban. Elfelejti rátenni a fedelet a porcelánedényre, amelyben a pénzét tartja, távozás után felkapcsolva hagyja a villanyt a szobában, kihagyja az egyik gombot a köntösén, és elejti a frissen elmosott kanalat. Ezek a furcsa változások egészen addig folytatódnak, amíg a harmadik napon meg nem érkezik az aznapi ügyfele. Az aktus után Jeanne felöltözik, egy ollóval leszúrja a férfit, majd csendben leül az ebédlőasztalhoz.
A Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. I-II. című filmet a szakma a mai napig remekműként, valamint a feminista filmek úttörő alkotásaként tartja számon. Cannes-i premierje után, 1975-ben egy Louis Marcorelles nevű kritikus „a filmművészet történetének első női mesterműveként” írt róla. A Brit Filmintézet 2022-es szavazásán a valaha készült legjobb filmnek választották.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A Cirkuszhercegben egy különös cirkusziskolába csöppenünk, amelyben a tanárnő, Demjén Natália arra keresi a választ, hogy ebben a – lassan – számítógépek által vezérelt világunkban mit jelent az a szó: cirkusz?
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát…
Jegyvásárlás
