Műsor:
Eötvös Péter: Korrespondenz
Joseph Haydn: C-dúr vonósnégyes, Op. 20, No. 2
*****
Bartók Béla: 4. vonósnégyes
Közreműködik:
Korossy Kvartett:
Korossy-Khayll Csongor – hegedű
Osztrosits Éva – hegedű
Kurgyis András – brácsa
Devich Gergely – cselló
A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára. Ebben az elhatározásukban olyan neves művészek segítik a munkájukat, mint Günter Pichler, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. 2021-ben a nemzetközi Bartók Világversenyen 5 különböző különdíjjal jutalmazták az együttest, majd egy évre rá felvételt nyertek a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályába, a madridi Reina Sofia School of Musicba. A Korossy Kvartett 2023 őszén induló Bartók-sorozatában 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, amelyek mellé a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogattak műveket.
Eötvös Korrespondenz című vonósnégyesében a szöveg és a zene szimbiózisa valósul meg. Eötvös Péter a művén keresztül párbeszédbe lép a klasszikusokkal: a kvartett hangszerei „beszélgetéseket” folytatnak, amelyekben Leopold Mozart és Wolfgang Amadeus Mozart közti levelezések részletei hangoznak el úgy, hogy azok a vonósnégyes hangszereire transzformálódtak. Wolfgangot a brácsa, Leopoldot a cselló képviseli, míg a két hegedű külső szemlélőként van jelen, amelyben a családot személyesítik meg. A Mozart-család megidézése után a koncert első felében a klasszikusok maradnak fókuszban: Joseph Haydn 1772-ben komponált opusz 20-as sorozatából a C-dúr vonósnégyes hangzik el. A sorozat magját jelentő Bartók hat vonósnégyes közül ezúttal a 4. kvartett szólal meg. Az 1928 szeptemberében komponált nagyszabású, öt tételes mű híd-formában megszerkesztett alkotás. A vonósnégyes centrumában a lassú tétel áll (Non troppo lento), amelyet kéregszerűen vesz körül a két scherzo (Prestissimo, con sordino és Allegretto Pizzicato) és a két szélső, gyors tétel (Allegro, Allegro molto).
Fotó: Felvégi Andrea
