Az ISON új irodalmi sorozata Ruff Orsolyával és Szeder Katával.
“Keményített alsószoknya, és olyan ravasz kis cipellő, amelyik megfogja a szemet, mikor átlép egy tócsán, és kivillan a bokája. Megérti ezt, uram?” Már aBűn és bűnhődésben is tudták, hogy egy kivillanó boka örökké emlékezetes marad. De milyen szabályok határozták meg sokáig a nők kinézetét, és azt, hogy a nyilvánosság előtt mennyit mutathatnak meg a testükből? Mire szolgált az erényöv, és hogyan oldották meg évszázadokon keresztül a fogamzásgátlást? Vajon van-e egyáltalán szex Jane Austen műveiben, és miért fogták annak idején perbe D. H. Lawrence-t aLady Chatterley szeretőjéért? Szégyenkezés nélkül a prüdériáról - az irodalom és a művészetek segítségével.
“A kultúra az egy: irodalom, tudomány, az utca karaktere, a rendőrök beszédmódja, a lakások berendezése, a nők öltözködése (Magyarországon a férfiak nem öltözködnek, csak ruhát hordanak), az étterem, a foci, az autóvezetési szokások: ez mind egy.” (Esterházy Péter)
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein szeptembertől decemberig mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget. Mesélünk és beszélgetünk, kérdezünk, képekkel, könyvekkel, filmekkel illusztrálunk, ok-okozati összefüggéseket keresünk, hogy mire a pálya végére érünk, ne csak egy izgalmas kultúrtörténeti térkép rajzolódjon ki a szemünk előtt, de új megvilágításba is helyezzünk jó pár sztereotípiát.
Ruff Orsolya és Szeder Kata 2021-ben kezdett el közösen irodalmi projekteken dolgozni. Az első munkájuk a Könyves Magazinon megjelenő Az Austen-projekt című podcastsorozat volt, majd ezt követte A Szabó Magda-titkok. Mindkettő esetében azt kutatták, vajon mitől olyan népszerűek ezek a szerzők és műveik mind a mai napig, mit olvashatunk ki belőlük az adott korról - vagy akár a sajátunkról -, társadalmi viszonyrendszerekről, normákról, elvárásokról. 2024 nyarán ért véget a főváros 150. születésnapja alkalmából indított Budapesti nők projektjük, ahol olvasókörökön és egy podcastsorozatban vizsgálták, miként hatottak a nők a városra,egyáltalán, milyen lehetőségeket és életutakat kínált nekik Budapest.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók,…