A történet egy fordított világban játszódik, ahol a négylábúak énekelnek, beszélnek és átélik mindazt a szépet és keservet, melyet az ember az ő számukra kijelöl. Tele érzelemmel, szenvedéllyel, küzdelemmel, kudarccal és sikerélménnyel. Szenvednek, szeretnek, csalódnak, győznek és elbuknak. Az előadásban természetesen emberek személyesítik meg a lovakat, egy-egy "kétlábú", ahogyan az embereket a lovak jogosan nevezhetnék. Természetesen az embernek is meg kell jelennie bizonyos helyzetekben, de nem szólalhatnak meg. Cselekedetük jellemükről úgyis mindent elárul majd. Külső megjelenésük egy japán bábjátékoshoz hasonlít, aki jelen van, de jelmezében elbújik a bábja mögé, nem lehet ő a középpontban. Ebben az előadásban a lovaknak van arcuk, jellemük és sorsuk.
Szereplők:
Négylábúak:
Csillag: Vadász Gábor
Menő: Szabó Lajos
Vérmes: Csomós Lajos
Tangó: Rubold Ödön Jászai-díjas
Mohikán: Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas
Roger: Nagy Róbert
Sába: Fehér Tímea
Baba: Gábor Anita
Nausziká: Tatár Bianka
Penelopé: Liszi Melinda
Jorgosz: Biró Gyula
Pompeius: Ormándy M. Keve szh.
Első munkaló: Galambos Hajnalka
Második munkaló: Szente Éva
Harmadik munkaló: Veselényi Orsolya
Negyedik munkaló: Varga Bianka szh.
Kétlábúak:
Első kétlábú: Balázs Csongor Második kétlábú: Szeverényi Balázs szh. Harmadik kétlábú: Farkas Sándor szh. Negyedik kétlábú: Szekeres Ákos szh. Ötödik kétlábú: Borsi Cintia szh. Hatodik kétlábú: Moravetz Orsolya szh. Továbbá: Havasi Árpád, Kraszkó György
Súgó: Varga Bianka szh. Ügyelő: Kadelka László, Díszlet és látványterv: Fekete Péter Jelmez: Sellei Gabi Világítástechnika: Veres András Homokrajzok: Szlávik Ágnes Korrepetitor: Galambos Hajnalka Mimográfus: Dvorák Gábor Bőrműves: Éber Tamás
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Élőzenés musical ősbemutató népszerű színészekkel és énekesekkel a Magyar Színházban!
Ki ne ismerné az Alíz Csodaországban varázslatos történetét? A Wonderland ennek a klasszikus műnek a modern, zenés színpadi változata – a világhírű Frank Wildhorn Broadway-slágereivel, ráadásul hazai ősbemutatóként a Magyar Színházban!
Egy olasz tengerparti kastélyban minden adott a tökéletes nyaraláshoz – amíg egy véletlenül kihallgatott szenvedélyes éjszakai jelenet mindent fel nem borít. Amikor a fiatal zeneszerző, Ádám Albert azt hiszi, hogy menyasszonya hűtlen, két barátja, Turay és Gál, a két ünnepelt színházi szerz, azonnal cselekedni kezd: ha a valóság összetöri a szívét, akkor új valóságot kell írni. Egyetlen nap alatt megszületik egy különös terv: egy darab, amelynek célja, hogy megmentse a szerelmet.
Molnár Ferenc legendás vígjátéka most zenés formában, vadonatúj dalokkal érkezik a Thália Színház Nagyszínpadára – ahol a színház maga válik a legnagyobb trükké.
Jegyvásárlás
