"A Fonó számomra mindig is egy szerelem volt, mivel részt vehettem az alapítástól kezdve 14 évig a koncertek, fesztiválok szervezésében. Ez az egyik oldala az elkötelezett vonzalomnak, ugyanakkor mint zenész,a Makámmal én is számtalan alkalommal nyűttem a húrokat a Pajta, a nagyterem, a kávézó és még a régen volt Hangár színpadain, s ezek közül jó egynéhány felejthetetlen emlék. Több új lemezről is szeretnénk játszani. A Yanna Yova című a zenekar 25 éves fennállására született. A Makám stílus továbbvitele mellett új hangok, hangulatok, másfajta zenei és verbális tartalmak jellemzik. Idén pedig megszületett egy teljesen új projekt, melynek a RobinZon KruZo nevet adtam, ám ezeket a nagyon személyes dalokat én énekelem. Ez zeneileg és szövegvilágában is eltér a Makámtól (raggae, latin, pop hatások) dacára annak, hogy a felállás ugyanaz. A harmadik meglepetés pedig a most elkészült Csillagváró c. cédénk, amelyről a legpörgősebbek csendülnek fel a Bogárbáltól kezdve, az Ebihalakon át a félelmetes Gólem dübörgéséig. A Kiende zenekart Bede Sári révén ismertem meg. Sári, akit kiváló előadóművésznek tartok, a Makámmal is fellépett már. Erre az estre is tartogatunk meglepetést." (Krulik Zoltán, Makám)
Makám a világzene nemzetközileg elismert hazai követe 1984-ben alakult. A zenekar pályafutása két korszakán átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése. A Krulik Zoltán alapította együttes kezdetben az etno-avantgard kelet-közép- európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot (1984 -1990) finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein (1990-1999) melyben az afro-amerikai zene, a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágába.
A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi. Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Herczku Ági, Lázár Erika voltak a Makám énekes szólistái.
A rendszeres külföldi fesztivál meghívások mellett (Koppenhága 2000, Delhi, Bombay 2001, Moszkva 2003, Velence 2004, Prága 2006, Párizs, Brüsszel 2007, Frankfurti Könyvvásár 2008) a Makám a hazai zenei élet aktív részeseként évente közel száz koncertet ad. Az együttes repertoárjával az ifjabb nemzedékek megszólítására is komoly szerepet szán, ezt jelzi a Szindbád és az Ákom bákom c. műsoraik és hasonló című CD-ik rendkívüli népszerűsége. Vekerdy Tamás írja ajánló szövegében: "A lélek, az idő miféle mélységeiből, a tájak miféle messzeségeiből zeng fel ez a zene, szól ez a dal? Mit rejt a népek lelke,mit rejtenek a népek lelkei? Utoljára talán gyerekkorunkban volt meg ez az átjárás idők, népek és távolok közt, mert bennünk, magunkban fedeztük fel mindezt..."
A Makám együttes tagjai: Hornai Zóra -ének Korzenszky Klára -ének Boros Attila -akusztikus basszusgitár Eredics Dávid -klarinét, szaxofon, kaval, furulya Kuczera Barbara -hegedű, ének Keönch László -ütőhangszerek Krulik Zoltán -akusztikus gitár
Kiende "Minimál-reneszánsz és urbán-folk csöndtánczene, a műfaj mestereitől. Avagy bátor, modern hagyományőrzés hegedűn, gitáron, énekelve. D'nB-től Fado-ig."
Bede Sári (Vodku, ex-Makám stb.) csodálatos hangjával, Császári Gergely (ex-Kaukázus, ex-Csá,Misi!, Paganza stb.) kiváló gitározásával, Szabó Árpád (Vodku) letisztult hegedűjátékával és a legszebb népdalok újra-gondolásával. Lenyűgöző!
Urbán-folk csöndtánczene, legegyszerűbben talán így lehetne leírni. A zene alapját egy újszerűen használt akusztikus gitár és a belőle előcsalogatott modern tánczenei grúvok, elektro-trip-hop-funky lüktetés adja. A hegedű minimál figurái transz jellegű zsongást hoznak, ami néha nagyívű melódiákban csúcsosodik ki. Az így kapott ultra-modern-reneszánsz hangzást a hangszerként kezelt, mégis egyszerű népdalokból táplálkozó, gyakran többszólamú ének koronázza.
A dallamok népi motívumok feldolgozásai, kárpát-medencei népdal átdolgozások, vagy népdal-szerűek. (forrás: Facebook)
Tagok: Bede Sarolta – ének Császári Gergely – gitár, vokál Szabó Árpád – hegedű, vokál
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”
Christine-nek elege van. Elég a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A „Csirbiri” koncerten a filmkoncert zenei anyagából hallható válogatás, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerűbb alkotásait.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!