A Ghymes zenéje közép-európai és balkáni elemeket ötvöz, ugyanakkor erősen magyar folklorisztikus hagyományokra épül. A musical a bibliai eseményeket követi, a hangsúly a fogantatás, a születés gyönyörű misztériumára kerül. A monumentális előadás ősbemutatójára különleges helyszínen, a debreceni FŐNIX Csarokban került sor.
Erzsébet: Lévai Enikő
Korrepetítor: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Nagy Máté, Szentai Cecília
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…”
Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan…