Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My Fair Lady
musical
(125 perc egy szünettel)
Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My Fair Lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalion című drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból.
A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás ll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.
A történet egyszerű, és rendkívül szórakoztató mind darab, mind musical formájában. Lizát, a kis virágoslányt az eső behajtja egy eresz alá, ahol a véletlen – vagy a sors – éppen Higgins nyelvészprofesszor és Pickering ezredes mellé sodorja. A két férfi – régi, kipróbált barátok – nem feltétlenül gentlemanokhoz illően, fogadást köt Lizára, melynek lényege, hogy Higgins, a megrögzött agglegény pár hét alatt az erős tájszólással és rossz grammatikával beszélő, közönségesen viselkedő lányból tökéletes „nyelvi megjelenésű” hölgyet farag. Megszokott öltözékének elvesztése, illetve a nyelvi órák lelketlen szigora nem kevés megaláztatással jár a lány számára, amit azonban a zene és a Shaw-i szellemesség rendre fel tud oldani. Oldás lehet az is, hogy a nézőtér együtt szurkol a lánynak, akár Higgins ellenében is, hogy sikerüljön felnőnie a túlzottan is nagy feladathoz, hiszen ha győz, győzelme valójában a professzor fölötti győzelem, tudatában annak, hogy átváltozása nem kevés áldozattal és személyiségének a részbeni feladásával jár. És Liza győz, egy egész úri társaságot sikerül „megtévesztenie” azzal, hogy ő született úrinő, egy igazi lady. De a győzelemből Higgins nem kíván részt adni neki, saját magának kebelezi be a sikert. Liza megérti, hogy ő csak egy emberi kísérlet tárgya volt, ezért elhagyja a professzor házát. Ekkor azonban Higginsnek is szembe kell néznie egy átváltozással: a megrögzött agglegény a nyelvórák során beleszeretett Lizába – az „általa formált nőalakba”. Liza végül visszatér hozzá (a Shaw-i megoldástól itt tér el leginkább a darab, a drámaszerzőnél ugyanis anyjához menekül vissza a lány), és boldogan omlik az agglegény karjába, akibe a tanórák során ő is beleszeretett.
Hogy minek köszönheti ez a darab példátlan sikerét? Talán, hogy a szövegkönyvet író Alan J. Lerner lényegében megtartja a fanyar Shaw-i színpad- és nyelvkezelést, így kerüli el, hogy cukrozottá váljék a történet. Ehhez a fanyarsághoz adja hozzá remek zenéit Frederick Loewe; a musicalben megszólaló dalok egytől egyig telitalálatok.
Rendező: Radó Denise
A békéscsabai Jókai Színház előadása.
George Bernard Shaw színművéből és Gabriel Pascal "Pygmalion" c.ímű filmjéből adaptálva. Az eredeti produkció rendezője: Moss Hart
Szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner
Zenéjét szerezte: Frederik Loewe
A verseket fordította: G. Dénes György
Fordította: Mészöly Dezső
Henry Higgins: Kautzky Armand
Pickering ezredes: Bartus Gyula
Eliza Doolittle, virágáruslány: Papp Barbara
Mrs. Higgins: Somfai Éva
Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője: Fodor Zsóka
Alfred P. Doolittle, csatornatisztító: Katkó Ferenc
Freddy Eynsford-Hill: Balázs Csongor
Mrs. Eynsford-Hill: Nagy Erika
Harry: Ragány Misa
Jamie: Dorogi Péter
George, kocsmáros: Hodu József
Lord Boxington: Dina Róbert
Lady Boxington: Galambos Hajnalka
Charles, komornyik: Szabó Zoltán
Első csavargó – komorna: Gábor Anita
Második csavargó: Lévai Attila
Harmadik csavargó: Árvavölgyi Patrik
Továbbá: Fejes Katica, Fónagy Jázmin, Földes Roxána, Józsa Bence, Juhos Marcell, Kerek Vivien, Kopanyicza András, Korom Gábor, László Bernadett, Lehoczki Orsolya, Medovarszki Petra, Nádra Kitti, Nyul Zoltán Bence, Puskás Dániel, Szabó Anikó, Szojka Cinthia, Thomas-Ónodi Lili Róza
Folk & Roll formáció: Drimba Máté, Móricz Bence, Szilágyi András
Énekkari tagok: Fodor Emília (szoprán), Sélleiné Kraszkó Márta (szoprán), Sutóczki Miklós (basszus), Szák Kocsis Péter (basszus)
Zenekar:
Gál Csaba, Hoffmann Ágnes, Szomorné Budai Mariann, Benedekfi Zoltán, Juhász Edit, Papp Judit, Bogdán Gábor, Kocsis Gábor, Mackin Dávid, Rónao Gábor, Restár Dávid, Hamza Lenke, Halász Illés
Súgó: Veselényi Orsolya
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlet-és jelmeztervező: Húros Annamária
Korrepetitor: Galambos Hajnalka
Koreográfus asszisztens: Lehoczki Orsolya
Rendezőasszisztens: Németh Gabriella
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Vezényel: Rázga Áron
Rendező: Radó Denise
