A Hópihécske című balettel és komolyzenével átszőtt téli mesejáték a szeretetről, a barátságról és a bátorságról szól. Edward király Szimperénia uralkodója, ahol a békesség és a nyugalom honol mindaddig, amíg kis unokája, a szépséges Hópihécske hercegkisasszony el nem tűnik. Az udvar minden lakója aggódik, Freya a Jó tündér, Peppino az udvari bolond, de még a törpék is, Filkó és Milkó, akik a király udvari zenészei. A kisemberek felkerekednek, hogy megtalálják Hópihécskét. Hófödte tájakon menetelnek és kalandos útjuk során boszorkányokkal kell megvívniuk, de elszántságuk, kitartásuk megmenti őket és végül elérik céljukat.
Klasszikus zenével átszőtt mesejáték az összetartozásról és a szeretetről. Smetana, Mozart, Tchaikovsky, Khachaturian, Dvorák, Grieg, Rimsky-Korsakov, Bartók, Erkel, Kodály, Liszt, Saint-Saens, Mussorgsky, és Prokofiev műveinek részleteivel.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…