Olvasópróba demó
Szabó Magda: Az ajtó
„...Én mindig ugyanazt az egyet álmodom. Állok a kapunkban a lépcsőház alján, a drótszövettel megerősített, betörhetetlen üvegű vasrámás kapu belső oldalán, és megpróbálom kinyitni a zárat. Kinn az utcán mentőkocsi áll, az egészségügyiek üvegen át beirizáló sziluettje természetellenesen nagy, dagadt arcuknak udvara van, akár a holdnak. Forog a kulcs, de hiába küszködöm, nem tudom kinyitni a kaput, pedig nekem be kell engednem a mentőket, különben későn érkezik a betegemhez. Ám a zár meg se moccan. Segítségért kiáltok, de csak tátogok, üresen, mint a hal. Saját sikolyom riaszt fel ilyenkor, villanyt gyújtok, köröttem hálószobánk ismerős bútorzata, ágyunk fölött mindent értő őseim, egyedüli tanúim rá, hányszor futottam éjjelente kaput nyitni mentőnek, mentőkocsinak, hányszor képzeltem el, mi volna, ha egyszer nem fordulna a kulcs.„
„A képek mindent tudnak, legjobban azt, amit leginkább próbálok elfelejteni.”
„Én öltem meg Emerencet.”
Részletek Szabó Magda Az ajtó című regényének első fejezetéből
Játsszák:
Bajomi Nagy György
Borsi-Balogh Máté
Ficza István
Jéger Zsombor
Józsa Bettina
Kókai Tünde
Patkós Márton
Pogány Judit
Szandtner Anna
Vajda Milán
Zenei közreműködő: Matisz Flóra Lili
Rendező: Gáspár Ildikó
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Kákonyi Árpád
A rendező munkatársa: Laky Diána
Súgó: Horváth Éva
Ügyelő: Mózer Zsolt
