Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A PADLÁS
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 23. vasárnap, 19:00
Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A PADLÁS -félig mese félig musical- A Pannon Várszínház előadásában.
Ennek az immár klasszikussá vált zenés játéknak a műfaji meghatározása pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Szereplők Rádiós........................................................................... Havasi Tamás / Ruff Roland Süni............................................................................... Baranyi Hanna / Magashegyi Nóra Mamóka......................................................................... Oravecz Edit Barrabás B Barrabás, a gengszter Révész, aki külsőleg azonos Barrabással..................... Keresztesi László / Szelle Dávid Herceg, szellem, 550 éves............................................ Koscsisák András Kölyök, szellem, 530 éves............................................. Magashegyi Nóra Lámpás, szellem, 670 éves........................................... Kovács Gábor / Farkas Fruzsina Meglökő, szellem 560 éves........................................... Farkas-Csányi Attila / Kuti Gergely Témüller, önkéntes........................................................ Hédl-Szabó Dániel / Csabai Pál Detektív.......................................................................... Kárpáti Barbara Üteg............................................................................... Pintér Zoltán Dániel Robinson, a gép............................................................ Szelle Dávid / Guba Ákos
Alkotók Díszlettervező: Kovács Yvette Alida Jelmeztervező: Justin Júlia Koreográfus: Krámer György Korrepetitor: Regovics Zsuzsa Társulatvezető: Oravecz Edit, Szelle Dávid
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója.
1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának…
Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye,…
