Kormos Anett sokáig elutasította az önálló est gondolatát. Főleg, mert már minden férfi kollégájának van ilyen. És egészen megszokta, hogy ami a férfiaknak van, az neki nincs. A mostanra megérlelődött önálló est gondolata természetesen nem lázadás e megszokott állapot ellen. Sokkal inkább egy szimpla feltételezés, hogy van, akit érdekel mit gondol Anett a nőről, a férfiről, a gyerekről, a családról, a munkáról, a sportról, a világról…valamint, hogy mit gondol arról, hogy a férfiak mit gondolnak ezekről. Amiről biztosan nem lesz szó, az a disznóvágás, a prosztatavizsgálat, a hüvelygomba és a nehéz napok. Ezeken kívül szinte bármi szóba jöhet.
Hogy jó ötlet-e olyan címet adni egy estnek, ami azt hangsúlyozza, mi nincs, egy olyan helyett, ami inkább azt reklámozná, mi van, arról Anett így nyilatkozott:
“-Nem.”
A Puszi nincs személyes hangvételű, témaválasztásában is személyes este, átszőve iróniával, öniróniával az előadótól megszokott fanyar, a közhelyekhez szokott fül számára sokszor talán szokatlan elbeszélésmóddal.
Feministák és hímsoviniszták kizárólag együtt jöjjenek. A gyerekek pedig maradjanak otthon. A prűdek is. Meg a sznobok. És a hülyék meg a nagyothallók. Meg azok is, akik utálják Kormos Anettet, és azt tervezik, hogy az előadás után kiverik a fogait. A többiek jöhetnek nyugodtan. Jó…talán nem annyira nyugodtan.
Jegyvásárlás
