Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem Táncszínház A Gárdonyi Géza Színház Tánctagozátának a Badora Dance Company előadása
LÉGY ÖNZŐBB, EMBER! Requiem a földért, magunkért: a pusztulás képei, finom kis apokalipszis, melynek nincs, nem lehet története, nincs beteljesedő jóslat, hiszen valójában nem tudjuk, mitől hal majd meg a föld, ha egyáltalán meghal valaha, nem tudjuk, hogyan jön el a vég, ha eljön egyáltalán: csak érzeteink és sejtéseink vannak, ki nem mondható félelmeink, jelek, melyek valamire figyelmeztetnek.
…
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. május 14. szombat, 19:00
Miközben a tudósok a klímamodelleken vitatkoznak, olvad a sarki jégtakaró, előbb- utóbb megáll a Golf-áramlat és eljön a jégkorszak. Vagy bármi más, de azt tudjuk: nem lesz ennek jó vége. Persze, mi gondunk vele, a mi életünkben nem következik be, de még a fiainkéban sem. És olyan rövid az élet, miért kellene nekünk azzal foglalkozni, mi lesz száz, kétszáz, ezer év múlva. Akkorra már halottak leszünk úgyis. Csakhogy eljövendő kis halálunk mégis valami nagyobb világrend része, minden egyes emberrel együtt hal kicsit az emberi faj. És azért az úszó jégtáblán kétségbeesetten tébláboló jegesmedve képe, vagy az olajjal szennyezett madarak partra vetett hullái láttán néha csak ránk tör valami félelem: félelem magunktól, és attól hogy mégiscsak valami rossz dolgot teszünk a Földdel, magunkkal, gyerekeinkkel, az emberiséggel. Mert nem vagyunk elég önzők: ha azok lennénk, odafigyelnénk az életterünkre, a levegőnkre, a vizünkre.
Koreográfus: Barta Dóra
Látvány: Barta Dóra, Gróf Gyula Konzultáns: Almási-Tóth András Koreográfus asszisztens: Mirkóczki Zita Fény: Pető József ügyelő: Hódosi Ildikó Asszisztens: Ivády Erika
Látens Kodály-évad lévén szinte magától értődő, hogy az OPERA 1956-os események emlékére rendezett koncertjén Kodály-művek szólaljanak meg. A rövid életű Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa 1956-ban elnökévé választotta a szerzőt, aki életműve minden részletével a magyar nemzeti identitást erősítette. A műsort a középkorú és idős Kodály alkotásai, himnikus és táncos hangvételű zenéi teszik színessé és ünnepélyessé.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
