Mi történik egy könnyűzenei tehetségkutató verseny színfalai mögött? Hogy a nyertesek sorsa hogyan alakul, azt részben ismerjük, másrészt el tudjuk képzelni. De mi van a vesztesekkel?
Az elsőműves szerzők zenés színdarabja (talán musicalje) elsősorban nem az efféle profitorientált, közönségszórakoztató műsorok kritikáját igyekszik megfogalmazni. Az alkotókat jobban érdekli fiatal főszereplőik személyes sorsa, alakuló vonzalmaik, terveik, kudarcaik. A nagybetűs életbe most induló tizen- és huszonévesek önmagukkal kerülnek szembe a történet során, némelyiküknek a szüleitől kapott értékrendet is fölül kell vizsgálnia.
A történet nem bonyolult. A versenyt a nagyképű, magabiztos szépfiú, Ricsi nyeri meg, egy aprónak mondható kis csalással, amelynek folytán a verseny igazi esélyese a távoli kis faluból érkező, Rami nevű lány kiesik a küzdelemből, lelkileg összeroppan, kórházba kerül. Míg Ricsit erőszakos anyja mindenben támogatja, Rami apja és nővére nem nézik jó szemmel, hogy a lány "munka nélkül" próbál az életben eredményt elérni. Rami végül hazakerül a faluba, apja kocsmájában felszolgálóként kell segítenie a családi vállalkozást. Holott ő énekelni akar.
A történet harmadik főszereplője, Tibi, utcazenész. Lesújtó véleménye van a tévés tehetségkutató versenyekről, ahol nem törődnek a fellépők személyiségével, idegen sztárok mintájára formálják át őket. Ő úgy képzeli, sok munkával és kitartással kell az embernek a céljait elérni. "Saját zene, saját mondandó, saját hang." Két lepusztult hajdani rocker fogadja védőszárnyai alá. Gyufa és Jakab újságot, virágot árulnak, a fiú az ő bodegájukban lakik. Elhatározzák, hogy segítik a srácot sikerre vergődni. Alternatív koncertet szerveznek neki a maguk ügyefogyott, bumfordi módján. De annyit azért ők is tudnak a show-business-ről, hogy a sikerhez nem árt egy ismert személyiség jelenléte. Rábeszélik a fiút, keresse meg Ramit a faluban, bírja rá, hogy fellépjen vele...
A történet fanyar happy endinggel végződik.
A sok, jórészt ismeretlen fiatal, kezdő énekes-színésznek szerepet kínáló darab Horváth Péter rendezésében kerül bemutatásra a Thália Színház nagyszínpadán. Koreográfus: Bóbis László.
Az alkotók erősen bíznak abban, hogy a "komoly kérdéseket" felvető, ugyanakkor szórakoztató, zenés-táncos előadás olyan, elsősorban fiatal nézőréteget vonz, amely korábban nem érdeklődött erősen a színházi műfajok iránt.
Tánckar:
Szelestei Patrícia Zolja Adél Koller Katalin Hirtenreiter Vivien Fehér Dávid Horváth Csaba Tóth Róbert Károly Kugler Zsolt
Többnemzetiségű együttes, dalaikat 25 nyelven adják elő. Az amerikai Thomas Lauderdale
zongoraművész alapította 1994-ben azzal a céllal, hogy egyesítse a klasszikus-, dzsessz-, latin és
popzenei műfajokat, egyedi hangzást teremtve. Debütáló kislemezük, a „Sympathique (Je ne veux
pas travailler)” 1997-ben jelent meg, és azonnal bombasiker lett.
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.