„Röviden: a Kentaur minden idők legjobb Magyarországon készült filmje. Az, hogy Magyarországon készült, azért nem mellékes, mert a film történetesen erről szól. S ijesztő módon, ez nem hátránya. A minden idők pedig a következőt jelenti: a tények ismeretében kizárt dolog, hogy hasonlóan érvényes film akár csak még egy is elkészülhessen ebben a környezetben. [...] A kentaur jó hazafi. Pszichés folyamatai állampolgárhoz illőek. Lázad, mert művész, mint mindenki. Gyűlöli az elnyomást, mert jó tanuló. És alkalmazza a törvényt, mert a kentaur nem arisztokrata, hanem nép. Nem kívülálló, hanem belevaló. A kentaurok népe imádja a rendszert, mely mindenkit a másik ellenségévé nevel: individuálissá és autokratává. Mely a lázadónak oly tág teret nyit, s amely mindennemű egyéni érdek szerint való. Íme, egy állam, mely hasonlít az önmagáról kialakított képhez, fiktív realitás, kentaur. Egy gyár, mely pontosan olyan, mint a benne dolgozó munkások. Hol itt az ellentmondás? Sehol.”1
„A mára lassan legendák ködébe vesző Szentjóby Tamás, a jeles koncept-művész, 1975-ben fejezte be munkásságának egyik, minden bizonnyal, döntő fontosságú filmjét, a Kentaurt, s nem sokkal később emigrációba kényszerült. A BBS-nek csak mintegy tíz évvel később sikerült a kópiát kimentenie a Hivatal páncélszekrényéből, s így születése után majd másfél évtizeddel a Kentaur lassan bekerülhet a magyar filmtörténetbe. Tisztában vagyok azzal, hogy e filmet csak kevesen láthatták, hiszen arról nagyrészt csak hallani lehetett, vagy legfeljebb szövegkönyve olvasható. (Jelenlét. Szógettó. 1989, Budapest). De talán épp ismeretlensége miatt is érdemes figyelmünket erre az alkotásra fordítanunk, hiszen abban a hetvenes évek magyar filmtörténetének egyik legkoncepciózusabb, legjózanabb és legkeserűbb montázsára ismerhetünk.”2
Szentjóby Tamás Kentaur című rövidfilmje a szabadabb kísérletezést támogató Balázs Béla Stúdióban készült, de a filmet annak befejezése előtt betiltották. Szentjóby Tamást ellenzéki tevékenysége miatt 1975-ben letartóztatták, majd kiutasították az országból. A film egyetlen munkakópiáját elzárták. Az elkobzott munkakópiát 1983-ban Durst György, a Balázs Béla Stúdió akkori titkára megtalálta és másolatot készíttetett róla. Az erősen megrongálódott filmanyag digitális felújítása a Ludwig Múzeum / ACAX kezdeményezésére és koordinálásával történt 2009-ben. A restaurálás apropója az volt, hogy a film meghívást kapott a 11. Isztambuli Biennáléra, ahol jelentős nemzetközi figyelem kísérte bemutatását. A Kentaurt eredeti és befejezett formájában Magyarországon először 2009-ben a Ludwig Múzeum szervezésében került bemutatásra.
A filmvetítés a Trafó Galériában 2025. január 5-ig látogatható TNPU (A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója): INFINITEZIMÁLIS ERÓSZ, avagy Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek című kiállítás záróeseménye.
English friendly