Program


Szokolay Dongó Balázs szerzői est

Szokolay Dongó Balázs szerzői est

Sír az út előttem...
(Népdalok, néptáncok, archaikus népzenék ihlette kompozíciók, népi hangszeres szólistára és kamarazenekarra.)
 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 24. péntek, 19:00

 

Hangszereim már többször vizsgáztak nagy koncerttermekben, szimfonikus zenekari környezetben. A műsor lényeges eleme, hogy találkozik kétféle előadásmód. Hitem szerint nincs sok különbség: a vehemens népzenei gesztusrendszer, és egy dinamikus, kamarazenekari játék hamar egybeolvad. Lesz belőle egy tömbös megszólalás. 1995-ben a Vasmalom együttessel Bartók népzene feldolgozásait népi hangszerekkel a kézben adtuk elő. Angliában rendszeresen, de Japánban is turnéztunk. Már ott megfogalmazódott bennem ez a típusú munka. Megtartani a népzene lényeges rusztikus erejét, de beemelni a jelenbe. Nemcsak, mint múzeumi tárgyat nézegetni. Hanem megtanulni megalkotni, és melléhelyezni a klasszikus kamarazenekar által nyújtott lehetőségeket. Ezen népdalfeldolgozások előképei, már többször elhangzottak úgynevezett worldmusic zenekarokkal. Jellegüket ez az élethelyzet is faragta. Így a dalok, tánczenék, ebben a csokorban, magukon hordozzák a 25 év táncház zenélés, és világzenei színpadi munka során belém ivódott zenei hatásokat. Gondolok itt a sokszor ismétlődő zenei sorokra, dallamokra, a konokul visszatérő, és azonos tonalitásban maradó harmóniákra, a kevés modulációra, az egyformán hangsúlyos szólamokra, a bourdon érzetre...stb. Mindezek idéznek régi zenei stílusokat, s ugyanakkor egy modern rusztikus hangfestmény képét rajzolják meg a képzeletemben. 

Ezen a festményen szerepel a népzene, a középkor zenéje, a különböző korok klasszikus zenéje, és a világzene. Ez utóbbi fogalom szerintem szerencsétlen, de köztudatba épült elnevezése a feldolgozott népzenének.

A tervezett előadásban a népi hangszerek szólókat is játszanak, gondosan válogatott régi stílusú kárpát-medencei dallamokból. Ezekkel a szólókkal kiegészülve, egy teljes koncertanyag született.

Népzenészként adódik a feladat, hogy Bartók, Kodály művekből jól ismert népi dallamokat szólaltassunk meg. Akár úgy is, hogy nem ismerjük az eredeti hanganyagot. A népzenei gyakorlat lehetővé teszi számunkra, hogy elidőzzünk egy - egy népzenei lejegyzés, és akár az ebből kiinduló zeneszerzői gondolat felett.

Így került be a csokorba néhány Bartók által kiemelt dallam, és gondolat.

Mind e mellett, fontos cél, illetve eszköz ebben az alkotói munkában, hogy nem műfajokat találkoztatok, hanem, keresek, hallok, érzek szervesen kapcsolódó hangokat a népi motívumokhoz. Ha jól belegondolunk, a régiek is ezt tették.

Kodály is a népzene, és a műzene közelítésére buzdít írásaiban, és szerte a világon látunk, hallunk dudásokat, furulyásokat, és mindenféle népi hangszereseket, szimfonikus, és kamarazenekarokkal. Erre tesz kísérletet a „Sír az út előttem...” című műsor. A műfaj, ha nagyon ragaszkodunk megnevezéshez: népzenei ihletésű kamaramuzsika.

 

Gondolkoztam hanganyag készítésén, de a kottákról készített midi formátumú hang, közel se tudja visszaadni a népzenében használatos ritmikai, és dinamikai megjelenést. Az általam gyakran használt parlando rubato előadásmódról nem is beszélve. A partitúra népi hangszerre, énekhangra, és vonós hangszerekre készült. Előadásához szükség van elmélyülni a népzenében. Egy - egy előadásjelet többféleképpen értelmezhetünk. Népzenésznek és klasszikus zenésznek együttműködésében a legtöbb problémát ez okozza. Tempóérzeteket, lassítást, gyorsítást, hangsúlyozási jellegeket egyeztetni. Az erre vonatkozó utasításokat a kottába nehéz úgy beírni, hogy mindenki ugyan azt értse alatta. Olyasmi ez, mint régi korok zenéje. Érdemes a népzenei gesztusrendszer felől közelíteni hozzá. Ugyanakkor nagyon fontos a pontosság, tisztaság. Egy - egy disszonancia, ha nem tisztán szólal meg a vadul játszó népi hangszer mellett, az nagyon nagy hiba, mert ezekben a konstrukciókban az átlagnál is csúnyábban tudnak szólni. Találtam elhívatott, népzenei irányokba nyitott, klasszikus zenész kollégákat. Ezeket a darabokat, csak együtt tudja megcsinálni népzenész és klasszikus zenész.

„A változat a népzene legtermészetesebb továbbfejlődése, hiszen maga a népzene sem egyéb, mint egymásból fejlődő, egymásba észrevétlen átmenő dallamok végtelen sorozata. Kár, hogy szerzőink nem írnak gyakrabban átiratokat népdalokra. Ezzel mindennél hathatósabban munkálnák a népi és a műzene egymáshoz közeledését”

 

Kodály Zoltán gondolatai a „Fölszállott a páva” c. műve kapcsán, 1939. 

Ajánlatunk


A száz évvel ezelőtt játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban játszódik. Tevje, a tejesember és felesége, Golde egy olyan világ őrzői, melyet a közösség és vallás előírásai határoznak meg. Lányaik azonban már saját kezükbe akarják venni az életüket, szerelemből akarnak férjhez menni.

Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.

Ajánló


Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg…

43. alkalommal rendezik meg áprilisban az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárt, a Kárpát-medence legnagyobb élő népművészeti összművészeti eseményét.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!




Vásárlói tájékoztatóÁltalános szerződési feltételek | Kapcsolat