SZOMSZÉDOS TÁJAKON
Műsor:
Smetana: Hazám – Moldva / Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára, K. 365 / Dvořák: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88.
Közreműködik:
Várjon Dénes - Kossuth- és Liszt díjas zongoraművész és Simon Izabella – zongora / Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Káli Gábor (München)
Bérletpótlás! – NAPLÓ bérlet
A cseh nemzeti romantikus mester, Bedrich Smetana hat részből álló Hazám című ciklusának a Moldva a legismertebb darabja. A szimfonikus költemény Prága folyójának – kettős forrásától egészen a fővárosig tartó – útját ábrázolja. Vízi sellők, büszke várak, paloták és romok elevenednek meg, miközben a Moldva vize széles mederben hömpölyög végig a tájon. A hallgató részese lehet a parton zajló eseményeknek is: erdei vadászatnak, parasztlakodalomnak, a tündérek táncának a holdfényben, a Szent János zuhatag fenséges látványának, de megpillanthatja Vysehrad várát is. A változatos epizódokat a megkapóan szép Moldva-dallam foglalja egységbe, melyet egy svéd népdalból kölcsönözött a szerző, amit göteborgi tartózkodása idején, az 1850-es években ismert meg.
Mozart két zongorára és zenekarra írott Esz-dúr versenyművének keletkezési ideje nem tisztázott, de valószínűleg az 1770-es évek második felére tehető. Az ifjú komponista vélhetően húga, Maria Anna (Nannerl) társaságában szerette volna a darabot bemutatni, de végül egyik tanítványa közreműködésével, házi hangverseny keretében szólaltatta meg. A háromtételes concertóban Mozart a fő hangsúlyt a két szólóhangszer egyenrangú párbeszédére, a motívumok átadására helyezi, a zenekari kíséret némileg alárendelt szerepet játszik. A nyitó Allegro alapvetően lírai jellegű, témái szabadon áramlanak a szonátaforma keretei között. A középső, B-dúr hangnemű Andante tétel ¾-es mozgásával ismét a szólistákat hozza előtérbe. A zárótétel egy ritmikus, lendületes, rondó jellegű Allegro, melynek lezárását az első tételhez hasonlóan, rövid kadencia előzi meg.
A szinte minden zenei műfajban alkotó Antonin Dvořák több nagy pályatársához hasonlóan kilenc szimfóniát alkotott. Ezek közül a IX. „Az új világból” melléknevű az abszolút sláger, de bátran kimondhatjuk, hogy a két megelőző darabja sem kevésbé jelentős. A G-dúr hangnemű VIII. szimfónia 1879-ben, Dvořák művészeti akadémiai taggá történt választása alkalmából született. A szerző alapvetően az elődei által kimunkált hagyományokat követi, de már teljes gazdagságában bontakozik ki saját egyéni hangja. Cseh népi gyökereken alapuló motivikus gazdagság, mesteri formálás és pazar hangszerelés teszi első hallásra is nagyon szerethetővé a szimfóniát. Lassú bevezető után a fuvola madárhang-jellegű hívására indul el Allegro con brio feliratú, erőteljes nyitótétel. A második, Adagio formarész beethoveni ihletésű természeti kép, melyből a tájfestés mellett a vihar elemei sem hiányoznak. A harmadik tétel ezúttal inkább egy közjáték (intermezzo), mint valódi tánctétel, melynek melankolikus főtémája báli miliőbe vezeti a hallgatót. A fényes trombita fanfárral induló zárótétel sok váratlan meglepetéssel szolgál. Szerkezetileg valójában nem más, mint egy variációsorozat, melynek részletei erőteljes hangulati és tempóbeli kontrasztot képeznek. A tétel sodró erejű fináléja is váratlanul, hirtelen tör ki, és hatásosan zárja le a közel negyven perces alkotást.
(szöveg: Balogh József)
SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES
Simon Izabella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte diplomáját Kurtág György, Rados Ferenc, Jandó Jenő és Falvai Sándor tanítványaként. Diplomája megszerzése óta rendszeres fellépő vendége a legrangosabb nemzetközi fesztiváloknak, mint például a Schiff András és Heinz Holliger vezette Ittingeni fesztiválnak, a Salzburgi Ünnepi Játékoknak, a Bonni Beethovenfestnek, a híres amerikai Marlboro Fesztiválnak vagy Új-Zélandon a Nelson Festiválnak. A világ leghíresebb koncerttermeiben, a Wigmore Hallban (London), a Carnegie Hallban (New York) vagy a Tonhalle-ban (Zürich) játszott már, szólistaként a magyar zenekarok mellett világhírű nemzetközi zenekarokkal együtt lépett színpadra.
Várjon Dénest szólistaként és kamarazenészként egyaránt a világ legkiemelkedőbb zongoristái között tartják számon. A Zeneakadémián tanárai Falvai Sándor, Kurtág György, Rados Ferenc és Devich Sándor voltak. 1985-től rendszeresen részt vesz Schiff András mesterkurzusain Ausztriában, Olaszországban és Angliában. 1991-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Szintén 1991-től lemezfelvételei jelennek meg a Hungaroton, a Capriccio és a Naxos kiadóknál. Számos rangos fesztivál fellépője, számos verseny díjazottja. 1997-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2016 Bartók-Pásztory díjjal tüntették ki. Feleségével, Simon Izabellával itthon és külföldön egyaránt, négykezes és kétzongorás fellépéseket tartanak. Az utolsó évtizedben több nemzetközi kamarazene fesztivált szerveztek és vezettek együtt. Közösen művészeti vezetőik a Zeneakadémia nagysikerű kamarazene fesztiváljának a „Kamara.hu”-nak. Számos közös lemezfelvételt is készítettek együtt.
Jegyvásárlás
