Program


Téli varázs – PÓTJEGYEK

Téli varázs – PÓTJEGYEK

Műsor:
Dukas: A bűvészinas
Saint-Saëns: I. a-moll csellóverseny Op.33.
Bizet: I. C-dúr szimfónia

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: január 28. kedd, 19:00

Közreműködik:

Varga Tamás, a Bécsi Filharmonikusok vezető csellistája / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

A francia Paul Dukas a koncertlátogatók többsége számára az úgynevezett egyműves zeneszerző mintapéldája. Természetesen ez az állítás nem igazán állja meg a helyét, hiszen számos más értékes darabbal is gazdagította a zeneirodalmat, ám igazán népszerűvé a Bűvészinas című – Goethe balladája nyomán komponált – szimfonikus scherzója tette. A zeneszerző egyébként kíméletlen önkritikával semmisítette meg azokat a darabjait, amelyekkel elégedetlen volt. A 19-20. század fordulóján alkotó Dukas nem tartozott korának egyik nagy irányzatához sem, konzervatívnak, de újítónak sem volt tekinthető. Zenekritikusként és a párizsi Conservatoire tanáraként is tevékenykedett, tanítványai közé tartozott mások mellett Maurice Duruflé és Olivier Messiaen is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Goethe versére – német címe Der Zauberlehrling – Dukas megzenésítésének sikere irányította rá a figyelmet. Az elbizakodott, önmagát túlbecsülő bűvészinas gazdája távollétében elindítja a varázslatot – parancsára a seprű vízzel árasztja el a lakást – ám leállítani azt nem tudja, arra csak a hazaérkező mester képes. A nem túlzottan érdekfeszítő tanmesét Dukas mesterien megalkotott, a cselekményt képszerűen ábrázoló partitúrája izgalmas élménnyé teszi, de kihívást jelent a zenekar és a karmester számára is.

A leginkább Sámson és Delila című operája, illetve Az állatok farsangja című zoológiai fantáziája révén népszerű Camille Saint-Saëns igen gazdag, értékes életművet hagyott maga után. Versenyművei közül az egyik legjelentősebb az I. a-moll gordonkaversenye, melyet Auguste Tolbecque számára komponált. Tolbecque nem csupán kiváló csellista volt, de   játszott viola da gambán, hangszereket készített, sőt még a tudomány művelésére is jutott energiája. Saint-Saëns csellóversenye 1872-ben készült el, bemutatására a következő év januárjában került sor Párizsban. Az előadás sikert hozott a szerzőnek, bár némelyek túl hangsúlyosnak ítélték a zenekar szerepét, a mű szimfonikus jellegű építkezését. A versenymű három tétele egybekomponált, és remek lehetőséget ad a szólistának a virtuozitás mellett a mély érzelmek kifejezésére is. Egyes feltételezések szerint egy szeretett rokon halála is közrejátszott abban, hogy a gyász és a melankólia érzésének megszólaltatására Saint-Saëns a csellót látta legalkalmasabbnak. Ennek ellenére a mintegy 15-20 perc időtartamú darab hangvétele egyáltalán nem lemondó, élénk tempói, behízelgő dallamai életigenlést sugároznak.

Georges Bizet a Carmen zseniális alkotója C-dúr szimfóniáját 1855-ben – tanulmányai idején – kamasz fejjel komponálta. „Egy tizenhét éves diákhoz képest rendkívüli tehetségről árulkodik, mind a dallami invenció, mind a tematika kezelése, mind a hangszerelés terén.” – állapították meg később a darabról. Az ifjú szerző ekkoriban a párizsi Conservatoire-ban Charles Gounod osztályában tanult. A nyilvánvalóan tanfeladatként komponált darabot Bizet életében sohasem játszották, de későbbi műveiben egyes mozzanatokat mégis felhasznált. A kézirat a fiatalon elhunyt zeneszerző özvegyétől a konzervatóriumi könyvtárba került, ahol 1933-ban bukkantak rá. Két évvel ezután Felix Weingartner vezényletével a svájci Bázelben került sor a megkésett bemutatóra. A szimfóniát azonnal Mendelssohn hasonló életkorban írt Szentivánéji álom nyitányával egyenrangú ifjúkori remekműként ünnepelték, és hamarosan a zenekari repertoár kedvelt darabjává vált. A C-dúr szimfónia alapvetően klasszikus szerkezetű, dallaminvenciója és könnyedsége időnként Mozartra és Schubertre emlékeztet. Négy remekbeszabott tétele közült talán a második – Adagio – érdemel külön említést, melynek oboaszólója megindítóan gyönyörű dallamával kivételes pillanata a zenei romantika korának.

– baljos –

Ajánlatunk


Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.

A zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja tér vissza a budapesti közönség elé.

12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége! Minden idők egyik legsikeresebb Szabadtéri-produkciója 2025-ben is visszatér ősbemutatója helyszínére, a Dóm téri színpadra!

Ajánló


A hazai zenei élet egyik ikonikus alakja, Koncz Zsuzsa még egy nagykoncert erejéig visszatér a Papp László Budapest Arénába 2025.…

Hans Zimmer filmzenei koncert Budapesten! Ne hagyja ki ezt az egyedülálló estét, amely a legikonikusabb filmzenék világába kalauzolja el Önt.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!




Vásárlói tájékoztatóÁltalános szerződési feltételek | Kapcsolat