A zene és képzőművészet kapcsolata rendkívül sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza és rengeteg műfajt érint. Előadássorozatunkban ezt a kapcsolatot mutatjuk meg minél több oldalról, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara és dr. Bellák Gábor művészettörténész segítségével.
Az online zenei fogyasztás előtti korszak utolsó nagy időszaka a cd-korszak volt. A lemezborítók szempontjából azonban ez az időszak lényegében nem más, mint a bakelit hanglemez évtizedeinek folytatása és lezárása. A nagy lemezkiadók már szinte a kezdet kezdetén felismerték a lemezborítóban rejlő óriási lehetőséget: a borító, mint tudatosan tervezett esztétikai alkotás nemcsak eladhatóbbá, vonzóbbá és kívánatosabbá teszi az árut, vagyis magát a zenei hanghordozót, hanem bizonyos értelemben értelmezi is a művet. A barokk zenei lemezek borítóján kézenfekvő, hogy barokk műalkotások szerepelnek, de éppígy gyakori megoldás a zeneszerző, vagy épp az előadó portréjának szerepeltetése is. A modern fogyasztói kultúra következménye, hogy ma már az előadóművész is kultikus divatikonként jelenik meg, így aztán magunk sem tudjuk, hogy egy popzenész, vagy egy komolyzenei előadó lemezét tartjuk-e kezünkben…
Közreműködnek:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
