Több mint 50 éve pezsdítő zene, kellemes hangulat, jó társaság, kulturált, igényes környezetben Budapest legnépszerűbb táncos rendezvényén szerda esténként.
Belegondoltak már abba, hogy a múzeumok tereit járva mennyivel több férfi alkotó nevével találkozunk, mint nőivel? A művészeti képzésben évszázadokon keresztül hátrányból indult egy nő a férfiakkal szemben, s gyakorlatilag az volt az egyetlen lehetőségük, ha valamelyik férfi rokonuktól elleshették a szakmai fortélyokat. Előfordult, hogy egy-egy nő alkotása a híres férfi rokon neve alatt vált ismertté, de még a modern korban is számos hátrányos megkülönböztetés érte a művésznőket, arról nem is beszélve, hogy bizonyos témák, amelyek a férfiak számára természetesnek számítottak, számukra tiltott terepet jelentettek. Ki volt az első művésznő, akit nemzetközileg is elismertek? Hogyan dolgozta fel Artemisia Gentileschi a festészetén keresztül az őt ért traumát? Ki volt az első amerikai művésznő, aki kiállíthatott a híres párizsi szalonon? Mi volt Tamara de Lempicka és Georgia O’Keeffe, Camille Claudel és Niki de Saint Phalle titka? S hogyan is maradhatna ki ebből az illusztris sorból Frida Kahlo és az életműve? Ismerjék meg a legkiemelkedőbb művésznőket a reneszánsztól a kortársig!
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.
Czeizer Dóra Villő 20 éves énekes és dalszövegíró Budapestről. 2021-ben indult a “Villő” elnevezésű projektje, amelyet sejtelmes és érzékeny, indie dalai alkotnak. Első dala is ebben az évben jelent meg, Stolen Cups címen. Megalkotásában Fenyvesi Márton segített (mix és master).
Nézzen körbe a Müpában, élje át a virtuális valóság élményét, látogassa meg a Ludwig Múzeumot és ebédeljen kedvezményes áron a P’Art Kávéház és Bisztróban!
A magyar nyelvterület keleti határához utazunk Felcsíkba. A csíki székelyek által lakott tájegység napjainkban is virágzó és élő tánchagyományaival ismerkedünk, melyet régies jegyei mellett a polgári hatások is tarkítanak, gazdagítanak. Igazi érdekesség lesz a vonós hangszerek mellett egy különleges ritmushangszer, az ütőgardon használata. A csíki székelyek tánc közben kedvelik a tréfás üzeneteket tartalmazó csujogatásokat (táncszókat), egész biztos, hogy az előadás során ezekből is megtanulunk néhányat.
Szemérmetes Erzsók és annak „ötvenötéves bájai” körül forog Petőfi Sándor falusi „eposza”. Ott legyeskedik a hölgy körül Fejenagy, a kovács, vagyis a „helység kalapácsa” és a lágyszívű kántor. A vidám történet szereplője még Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója is.
A tájépítész Max álma nem az, hogy növényfalakat tervezzen ötcsillagos szállodáknak. Sarokba szorítva és mellőzve is egy városi nyitott kert létrehozásáért küzd Marseille szívében. Évekig tartó elutasítás után indult egy versenyen projektjével…
A Szabó Gábor-díjas Gyárfás István (Gyafi) az egyik legelismertebb magyar jazz-gitáros, folyamatosan győztese a jazzma.hu zenei szaklap népszerűségi szavazásainak. 30 évvel ezelőtt alapított triójával eddig hat lemeze jelent meg.
Kik ezek a férfiak és nők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülmények változnak? Ha változnak, miért változnak? Furcsa titok lappang a háttérben. Önökkel együtt talán sikerül megfejtenünk…
A Balázs Elemér Group Magyarország egyik legnépszerűbb jazz-zenekara, melyet a nemzetközileg is széles körben elismert jazzdobos, Balázs Elemér alapított 2000-ben.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.