A 2014-ben feltűnt izlandi elektronikus zenei duót, a Kiasmost két tapasztalt, külön-külön is jól ismert zeneszerző-producer alkotja. Tegyük hozzá, mindketten más-más stílusban tűntek fel. Öt év szünet után tértek vissza a koncertezéshez, a Müpában új albumuk anyagát mutatják be.
Az otthonos légkörben zajló programokon a nézők, miközben a zenekar kiváló művészeinek játékát hallgatják, játékosan és interaktívan ismerkednek meg a szimfonikus zenekar hangszereivel és a koncertre járás szabályaival. A hangverseny után kakaó várja a gyerekeket az előtérben.
Miért hívják a Budapesti elővárosi vasutat HÉV-nek? Talán a gyorsaságára akarnak utalni? A válasz
nem, a HÉV a helyi érdekű vasút rövidítése. A 19. század vége felé az országban sok helyen épültek
helyi érdekű vasutak – ezek közül ami még üzemel, az már vasúti mellékvonalnak számít.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, meztelen férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül…
Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.
A régi ihletet ad az újnak, az új forma más minőséget teremt – a variációk izgalmas és értékteremtő játékával a Liszt Ferenc Kamarazenekar évek óta kiemelkedik a klasszikus zenei koncertek programkínálatából. Zeneakadémiai bérletük bővelkedik az újra értelmezésekben, az „ismerős, de mégis más” varázsát adó zenei változatokban.
Talán kevesen lepődnek meg azon, hogy Szerb Antal filozofikus, sokrétű szövegvilága időről időre megszólítja a nyitott és elhivatott művészeket, arra késztetve őket, hogy alkotóként elmerüljenek benne, a tapasztaltakat megosszák, elérhetővé tegyék a szélesebb közönség számára.
Nem ritka, hogy a sokoldalúság igézetében a nagy operaházak hangszeres művészei szimfonikus zenekart is alapítanak. Ezt tették Claudio Abbado ösztönzése nyomán 1982-ben a milánói Scala muzsikusai.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
TE RONGYOS ÉLET… Új OPERETT bemutató! A zeneszerző KÁLMÁN IMRE sorsa maga is operettbe
illő. A darabban egy önzetlen rajongó, egy gátlásos zseni, és egy jó szerepért mindenre elszánt fiatal
színésznő történetén keresztül láthatunk bele a zeneszerző életébe, valamint a színház
kulisszatitkaiba, ebbe a szövevényes, szenvedélyes, édes-keserű, bohókás, és izgalmas világba.
A világszerte ünnepelt német szoprán, Marlis Petersen lesz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája azon a hangversenyen, amelyen az együttest főzeneigazgatója, Vashegyi György a bécsi Musikverein nagytermében vezényli 2025. március 5-én.