A tizenharmadik században lezajlott tragikus szerelmi történet első irodalmi megfogalmazója a kortárs Dante a Pokol Ötödik énekében: a szép Francesca és előnytelen külsejű, sánta férjének daliás testvére, Paolo szerelmének elárulója a harmadik fivér, akinek bosszúját az váltja ki, hogy maga is szerelmes sógornőjébe, aki keményen visszautasítja; a szerelmi négyszög véres tragédiába torkollik. Dante óta a téma igen népszerű az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében; a tizenkilencedik századi Itáliában például harminc különböző
operát inspirált.
Riccardo Zandonai (1883-1944) az olasz opera jeles képviselője.Puccini is nagyra tartotta ifjabb pályatársát; halálos ágyán rábízta volna a Turandot befejezését, de az örökös, Tonino Puccini – valószínűleg szerzői jogi, azaz végső soron anyagi megfontolásból – kevésbé neves szerző mellett döntött. Zandonai legismertebb, Itáliában rendkívül népszerű operájának alapjául a kortárs olasz irodalom ellentmondásokkal teli, különös figurája, Gabriele d’Annunzio (1863-1938) verses drámáját választotta, aki Francesca történetét túlfűtött, sodró lendületű sorokba öltötte. Zandonai partitúrája a harmóniák szabad kezelésével, színes nagyzenekari hangszerelésével és váratlanul kibomló, nagy ívű dallamaival magával ragadó víziót fest a tizenharmadik század sötét világáról, a szépségről és a szerelemről, az irigységről, a féltékenységről és a gonoszságról.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége!
Minden idők egyik legsikeresebb Szabadtéri-produkciója 2025-ben is visszatér ősbemutatója helyszínére, a Dóm téri színpadra!
Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról. Weöres Sándorról. Sándorról. Sanyikáról. Sírtok majd és nevettek!
Az előadást májusban visszavonultatjuk, azaz jön a…
