A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
Papa különböző hangszereken hegedül
Lajos András önálló estje
Egy - vagy két - lakodalom pontos leírása
Soóky László monodrámája a BÚCSI JAZZ zenekar megalakulásáról, Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze tolmácsolásában a TTH Színpad Latabár-termi előadásán, 2026. március 22-én 19.00 órától.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre fogják, kincseiket Botsinkay Gáspár birtokán ássák el. Menekülés közben Szófiát elsodorja az ár, őt a jóságos cigányasszony, Cafrinka találja meg és neveli fel. Botsinkay Gáspárt tömlöcbe vetik, fiát, Jónást vándorcigányok veszik pártfogásba. Az időközben daliás legénnyé növekedő nemes úrfi visszatér szülőföldjére azzal a céllal, hogy visszaszerezze apja birtokát, amelyet a kapzsi kormányzó, Feuerstein lovag és cselszövő szolgája, Puzzola is kiszemelt magának…
Dargay Attila nagysikerű rajzfilmje után most musical formában is bemutatkozik Szaffi és Jónás szerelmi története. Felejthetetlen színházi élmény az egész család számára, tele fülbemászó dalokkal és szívet melengető pillanatokkal.
A szerző megjegyzése: a FULLY COMMITTED kitalált történet. Minden hasonlóság bármely élő vagy nem élő személlyel csupán a véletlen műve. Bár néhány szereplő ismert emberek nevét viseli, a színdarabbéli ábrázolásuk teljesen kitalált.
A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
Arany János elbeszélő költeménye a magyar irodalom örök klasszikusa, szófordulatai szállóigeként élnek napjaink nyelvében, a főhős alakja pedig operában, animációs filmben, fizikai táncszínházi előadásban, monodrámában is megelevenedett már.
1970-ben jelent meg Szabó Magda ikonikus ifjúsági regénye az Abigél. A kalandos lányregény és a második világháború eseményének és az egyén életére gyakorolt hatásának fúziója, mely megjelenése óta töretlen sikernek örvend.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
A produkció műfaji meghatározása kalandjáték, mely hűen tükrözi a romantika hatáselemeit, pénz és hatalom, szerelem és halál játékait. Izgalmas cselekmény, titkok, fergeteges humor és irónia keverednek, formátumos női és férfi alakok küzdenek egymással, saját csillapíthatatlan vágyaikkal.
Mit jelent embernek lenni? Hogyan birkózunk meg az élet és halál dilemmáival, az igazság és erkölcs határvonalán egyensúlyozva? Ez a darab egyszerre filozófiai mélységű vallomás az emberi lélekről és feszült, fordulatokkal teli krimitörténet.
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
A Hoppá! Show különleges estéjén Hajnóczy Soma, a kétszeres világbajnok bűvész, valamint Ördög Nóra együtt keresik a manipuláció, a megtévesztés és az illúzió határait.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.