„Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
1929-ben, amikor először került kiosztásra a díj, 15 szobrocska talált gazdára. Ekkor még senki nem tudta a nevét, agyagból készült és a díjazottakat előre értesítették. Talán hihetetlen, de az esemény a média jelenléte nélkül zajlott. 1931 óta neve is van a díjnak, Oscar, 1953 óta a televízió is közvetíti, 1966-tól színesben. Ki emlékszik ma már a kezdetekre? A díjazottak százaira? Hogy ki nyert és ki maradt le az egyik legnagyobb filmes elismerésről? 90 év termését feldolgozni, dalokkal feleleveníteni nem könnyű. Dalok, sztorik, képek az Oscar-díj történetéből.
2026. június 5-én Alvaro Soler elhozza Budapestre, a Barba Negrába a latin életérzést és legszemélyesebb vallomásait. Az „EL CAMINO” album dalaival az énekes kitárja lelkét: ez a koncert egy érzelmi hullámvasút lesz, tele fülbemászó dallamokkal, reménnyel és azzal a semmihez sem fogható pozitív energiával, ami Soler minden mozdulatából árad.
Gyermekkorban az emberek nagytöbbségében egyaránt ott bujkál még a művész, az előadó és a néző is! De vajon mi dönti el azt, hogy ki melyik oldalon fog állni mire felnő? Egy széken ül majd a színpaddal szemben, vagy kiáll a nézők elé a világot jelentő deszkákra. Hol az a katartikus pillanat, amikor egyaránt megmozdul a lélek és a tudat, és elindulunk a vágyaink által kijelölt úton?!
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.
Képzeljetek el egy aranyló hajú kisfiút, aki egy aprócska bolygón él és elindul, hogy felfedezze az őt körülvevő univerzumot! Útja során furcsa bolygókon jár, érdekes emberekkel találkozik, és végül a Földre érkezik, ahol egy igazi barátra lel.
„Az eddigi legszemélyesebb előadásunk. Lecture, vallomás és számvetés. Elmegyünk a gyerekekkel Japánba, aztán meglátjuk, mi lesz.” (Kiss-Végh Emőke, Ördög Tamás)
Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. Színházaink műsorán folyamatosan szereplő alkotás, az előadások stílusa korszakról-korszakra változik a mesei ábrázolástól posztmodern kompozíciókig.
Egy Kolozsvárhoz közeleső erdélyi birtokon vállalt gazdatiszti állást Tasziló gróf, a tönkrement fiatal mágnás. Van egy húga, aki nem tud a család vagyoni összeomlásáról semmit. Tasziló meg is akarja tartani boldog tudatlanságában, és gazdatiszti fizetéséből akar a húgának hozományt megtakarítani.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Lázár Ervin csupaszív, tanulságos meséi Gerner Csaba humoros és érzékeny átiratában, Gulyás Levente játékos és fülbemászó dallamaival kelnek életre a Madách Színházban, közös kalandozásra invitálva kicsiket és nagyokat egyaránt.
A sodró lendületet a látvány (kétszintes színpad, LED fal), a Tesla musical tánckara, és a neves előadók tovább erősítik. Az egyik fontos szerepben Szolnoki Péter, a Bon-Bon énekese is feltűnik.
2026. februárjában a Duna Táncműhely új bemutatóval jelentkezik A hetedik címen, amelyet a társulat művészeti vezetője, Juhász Zsolt koreografál és rendez hét fiatal néptáncossal közös műhelymunkában. A közös munkát kezdeményező táncosok száma ihlette a koreográfust arra, hogy József Attila A hetedik c. versét tegye meg a darab alapjává, ugyanakkor az alkotás erősen inspirálódik a hetes szám általánosabb szimbolikájából is.
A Kowalsky Meg A Vega jól ismert dalai és az elmúlt évek közönségkedvencei egyaránt felcsendülnek majd egy nyári hangulatú, szabadtéri estén, Tokaj különleges környezetében.
2026. januárjában ünnepli 80. születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, az ikonikus Cseh Tamás-dalszövegek, az Eldorádó és a Hídember című filmek, számos forgatókönyv, dráma, elbeszélés és regény írója.
A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.
A darab középpontjában a világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud áll. Londoni otthonába látogatóba érkezik egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt.