Száraz Eszter szerkesztő-rendező munkája miatt mindig mások életével foglalkozott. Most is ezt teszi majd az ISON-ban, ahol kéthavonta beszélget a nagyközönség számára nem ismert,
h é t k ö z n a p i emberekkel.
A nemzetközileg is elismertté vált háborús dráma, a Senkiföldje (No man`s land), Danis Tanović forgatókönyvéből és Aleksandar Morfov rendezésében kelt új életre a Macedón Nemzeti Színház színpadán. A darab a fekete komédia elemeit felhasználva szatirikus éllel mutatja be a háború borzalmait, a szenzációt és a nézettséget megszállottan hajszoló médiát, mindezt egy terrorizmus és fegyveres konfliktusok által megtépázott világban.
A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.
Szűcs János bank-vezérigazgató kiábrándult könnyelmű aranyifjú életéből, és frissen vásárolt sportautójával szabadságra indul. Indulna. Ha nem találkozna Kovács Verával, a bank aznap felvett alkalmazottjával. Szűcs szemet vet a lányra, ezért az autót, mint nyereményt szállíttatja a lány lakására, maga pedig sofőrnek ajánlkozik.
William Shakespeare szelleme most megjelenik a Spinoza Színházban és Lackó Gábor szellemes ajánlatot tesz az angol drámaírónak arra, miként kellene kettejüknek együtt átírni a művet ahhoz, hogy A velencei kalmár megszabaduljon az antiszemitizmus – talán félreértésből rátapadt – vádjától.
Egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak. Jön Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője, Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal. Ám beállít a szobalány férje is, Bertrand...
Singer megrendítő története a Barbra Streisand főszereplésével és rendezésében készült filmmusical révén vált világszerte ismertté, majd színpadi musical is született belőle.
Nagy Zsolt az előadásában az erdélyi magyar „medve-folklórnak”, az ún. medvés találkozástörténeteknek napjainkban dokumentálható megújuló formáit, a medvékkel kapcsolatos népi ismeretelemek és tévhitek eredetét, valamint a nagyragadozóval és a róla elnevezett növényekkel kapcsolatos népi gyógyászati tudást kívánja bemutatni.