A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família minden tagjának.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt.
Egyszer, amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdõben, egy éjjel gyönyörű gyógyító erejű virág nõtt a rét közepén és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.
A betyárok a magyar néphagyomány legizgalmasabb alakjai. Történeteik átszövik népdalainkat, mondáinkat, balladáinkat, sőt, még népművészetünk tárgyi emlékei is őrzik az emléküket. Nem csoda, hogy a nép emlékezetében sokszor már-már hősként élnek tovább – ők a „magyar Robin Hoodok”.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
Marék Veronika kedves kis hősei arra tanítanak minket, hogy ne akarjunk másnak látszani, csak azért, hogy befogadjanak minket olyanok, akikkel nincsen semmi közös bennünk. Merjünk önmagunk lenni, merjünk azok lenni, akik vagyunk! Mindenki értékes és mindenkinek van valahol egy társa, aki olyan mint Ő.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel.