A 2018-as előadás felújítása. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (egykori Honvéd Együttes) táncos-szólistája, a nagyváradi születésű Sánta Gergő rendezésében színre kerülő Népek tengere című folkelőadás létrehozásában olyan elismert alkotókkal dolgoznak majd együtt a nagyváradi művészek, mint Nyitrai Tamás a Magyar Állami Népi Együttes prímása, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, Appelshoffer János, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem művésztanára, Rémi Tünde Harangozó Gyula-díjas szólótáncos, Sánta-Biró Anna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckari tagja, illetve Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili táncművész-koreográfusok, a Fölszállott a Páva című tehetségkutató nyertes előadói.
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét.
Csak te és a tested egy térben. Az Attax lehetőséget teremt arra, hogy új aspektusból nézz saját testedre és önmagadra, életkortól és tánctechnikai tudástól függetlenül, gyermeki játékossággal, szégyenérzet nélkül. Válassz egy időpontot, menj be egyedül a Trafó Kabinjába, zárd magadra az ajtót, vegyél le mindent, tegyél le mindent, és táncolj, mintha nem lenne holnap.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.
Nem a verseket akarom eltáncolni, és nem a versek világát egymás után fűzni,hanem azt szeretném megmutatni, hogy a 21. században nekem mit üzen Pilinszky szellemisége. Ehhez ezt a Pilinszky matériát kell átengednünk magunkon.
Újra színpadra állítjuk az eredetileg Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus által alkotott VANmeSE című előadást, amelyet 2017-ben mutattunk be először a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szigligeti Társulat koprodukciójaként.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.
A nagy sikerrel bemutatott Rumini című előadásunk után ezúttal is Berg Judit egyik ikonikussá vált kalandregénye elevenedik meg, hogy izgalmas utazásra hívja a gyerekeket. Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát.
Góbi Rita külföldi és magyarországi állami és szakmai díjakkal jutalmazott táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki a táncnyelv sajátos részét kutatja. Munkáira egyként jellemző a bátor kísérletezés és a koreográfia precíz kidolgozottsága. Stílusában jelen van a geometria, a minimalizmus, a redukcióra való törekvés.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. A Pécsi Balett táncművészeinek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége pedig egyedivé és sajátossá teszi a társulat minden produkcióját.
Az estély, amelyet Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabja ihletett, magával ragadó alkotás a színház és a tánc peremén. Három ember, két társasági hölgy és egy gyíkszerű csábító gyűlnek össze egy külvárosi szobában, amelyről kiderül, hogy maga a pokol is lehet. Fokozatosan, ahogy a kapcsolatok épülnek és bomlanak, a trió ráébred, hogy rögeszméik csapdájában vannak, és örökre egymás mellett maradnak.
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom lelkes, vidám, szorgos és eszes matrózok jelentkezését! Utunk nem lesz veszélytelen, át kell kelnünk a Ragacs-tengeren és talán a Sárkány-szorost sem tudjuk kikerülni, küldetésünk azonban fontos! Ne késlekedj hát, tarts velem a Szélkirálynő fedélzetén egy nem mindennapi utazásra!
Bojtos Benedek kapitány
Pulcinella szerencsés, mivel minden lány szereti. Ezt nem nézi jó szemmel sem Pulcinella barátnője, sem a lányok féltékeny vőlegényei.
Elhatározzák, hogy megleckéztetik. De Pulcinella a barátja segítségével túljár az eszükön. Álruhás trükköt eszel ki. Vidám kavalkád.
De a történet szerencsére jól végződik, helyre kerül minden és mindenki megtalálja párját, vagyis sikeres a “mese”.
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.