Csak te és a tested egy térben. Az Attax lehetőséget teremt arra, hogy új aspektusból nézz saját testedre és önmagadra, életkortól és tánctechnikai tudástól függetlenül, gyermeki játékossággal, szégyenérzet nélkül. Válassz egy időpontot, menj be egyedül a Trafó Kabinjába, zárd magadra az ajtót, vegyél le mindent, tegyél le mindent, és táncolj, mintha nem lenne holnap.
P.I. Tchaikovsky mesebalettje apró közönségre szabva
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt egy interaktív, élőzenés gyermekelőadásra.
A BoDoBo Művészetért Egyesület szervezésében egy olyan örök klasszikus mesebalett főbb momentumai elevenednek meg a közönség előtt, amely életrehívása óta immáron több mint130 éve birtokolja a nagyközönség figyelmét évről évre. Az általunk színpadra állított előadás megformálásának legfontosabb szempontja a gyermekközeliség volt. Ennek fényében mind a terjedelem (45 perc), mind pedig a megjelenített színpadi jelenetek apró közönségre szabottak.
Az előadás interaktív, tehát a közönségben helyet foglaló gyermekek és szüleik is szerves részeivé válnak a színpadi történéseknek (ajánlott a "pörgős szoknya" viselete a csemetéknek).
A zenei oldal ütőhangszereken és zongorán (utóbbi négykezes formában) csendül fel, míg a színpadi történéseket két kiváló balettművész kelti életre.
P.I. Tchaikovsky eme remek műve a karácsonyi időszak csodája mellett, egy fantasztikusan színes álomvilágba repít el minket, amelynek csodás, változatos zenei és színpadi karakterei valóban örök élménnyel gazdagítják a gyermeki lelket.
Jöjjenek! Töltsünk el együtt egy mesebeli délelőttöt!
Ajánlott életkor: 4 éves kortól
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.
A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
Az egyetlen budapesti milonga rendszeresen élőzenével az Art's Harmony Studioban!
Zenél a Tango Harmony Budapest argentin tangó zenekar, vagy vendég muzsikusok, akiket a legjobb hazai, vagy külföldi vendég dj-k váltanak fel.
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
A szórakozás és a szórakoztatás viszonyán keresztül Szeri – saját szerepét is megkérdőjelezve – azt vizsgálja, hogy a kulturális fogyasztás kiszolgálása helyett mit adhat a művészet. Zavarba ejtő, lassan hullámzó jeleneteivel arra is rámutat, hogy bár a tánc elemi része az életnek, a színpadi produkció létrehozása elszigetel, leválaszt másokról.
Puha, fehér hótakaró borította be az erdőt, s a békésen szállingózó hópelyhek tánca közben az állatok izgatottan készülődnek a karácsonyra. Mindezalatt – a mackók szokásához híven – Vackor is a téli álomra készülődik, ám mikor bebújik az ágyba egy gyönyörűen tündöklő csillagra lesz figyelmes, mily ragyogót még sohasem látott.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára,
úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket,
hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
Szerelmi vágy, szerelmi álom
Emléke, fénye űz feléd,
Keresem az elvesztett édent,
Remények, álmok édenét...
Amikor én rajongó vággyal
Követlek, várlak tégedet,
A multnak álma száll meg akkor:
A mult és az emlékezet...
(Ady Endre: A múltért)
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Új darabomban a lelkek összekapcsolódásának rejtélyéről gondolkodom, arról a láthatatlan szálról, ami embereket összefűz, és egy kusza, szövevényes hálót alkot közöttük, mely nem tapintható, mégis olyan erősen jelen van, hogy mágnesként húzza őket össze, időről időre.
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.