Összes kategória

A nyolcadik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András, IV. Béla után 2020-ban IV. (Kun) László király koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező.

Eszter, egy középkorú nő, akit „az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt”. Elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével. E csipkerózsika-álmot alvó, titkokat féltve őrző mindennapokba egy távirat tör be...

"S mikor azon a nyári szombat este mi egymásra néztünk, úgy egy kicsit jobban, akkor én már tudtam s ő is immár tudta, hogy együtt kerülünk fel a Göncöl szekerire."

Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egésznapi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra. Az előadás legfontosabb funkciója természetesen mégiscsak az, hogy a nézőink ízlését és szocialista nevelését a helyes irányba tereljük. Ma esti műsorunkban keletre utazunk. Ehhez jó szórakozást kívánunk!

Erzsébet királyné életével és tragikus halálával már sokan sokféleképpen foglalkoztak, de prózai színpadi mű még nem született. A Sisi című előadás ezért hiánypótló munka. Egészen új megközelítésből igyekszik Sisi s gyilkosa sorsát külön-külön és együtt is megérteni.

Wass Albert műve nyomán színpadi játék két részben

Géza autista. Ahogy Háy János darabjának szereplői mondják: hibás. Otthon a kockás konyhaköveket nézi egész nap. Egy nap felveszik dolgozni a szobi kőfejtőbe azzal a feladattal, hogy figyelje a szalagon haladó kőáradatot, ha rendellenességet észlel, idegen anyag, netán ember kerülne rá, rögtön nyomja meg a piros gombot és leálljon a gép.

János mester, a kőfaragó-szobrász sorsa köré fonódik az a történet, melyben a múzsa szerepét betöltő Genovéva igen nagy szerepet játszik. Ki is ő, ez a tizenöt esztendős leány, aki a mester fogadott gyermekeként az ihlető nő piedesztáljára lép? Angyal és ördög, vagy mindkettő egyszerre?

A playback, az improvizációs színház olyan formája, amely az interaktivitást, a történetmesélést állítja az előadás középpontjába: a nézők hangulatokat, életérzéseket, történeteket, álmokat osztanak meg, amelyeket a társulat zene kíséretében az adott pillanat ihletére játszik el.

Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című darabja mindenkinek ismerős; akár a drámát olvasta, akár a filmet látta. A történetet ismerjük: a háborúban, egy gellérthegyi elhagyott villában találkozik egy menekülő lány és egy szökött katona.

Csehov utolsó darabja az 1903-ban írt lírai komédia, (eredeti címén) a Meggyeskert, a Sztanyiszlavszkij által vezetett Moszkvai Művész Színház számára készült. Az író vidám darabot szándékozott írni, utolsó színműve azonban a válságba került világ drámai tablójává keseredett, mely azt mutatja fel, hogy a régi világ embereinek és értékeinek az ideje lejárt.

A Táp Színház az Utas és holdvilág után új darabbal jelentkezik és nyitja meg a Trafó pandémia utáni szezonját. Mindjárt a virtuális jövőbe ugrunk, merész vízió tárul elénk egy sor erkölcsi kérdéssel. Egy nyomozás, melynek kapcsán eljutunk a felelősség kérdéséig!

Jelinek Eurüdikéje népszerű popzenész férje árnyékaként éleslátással és iróniával küszködik és küzd meg a női szerepből is fakadó komplexusaival.

Martin McDonagh újra egy írországi, falusi környezetbe kalauzol minket, ahol az egymásra utaltság, a monotonitás és a kilátástalanság mételyezi a mindennapokat. Ebben a kis közösségben él egy testileg hátrányos helyzetű, árva kamasz fiú, akin mindenki csak élcelődik...

Brunhilde Pomsel 1933-ban lépett be a Nemzetiszocialista Pártba. Nem elvi meggyőződésből, kizárólag a karrierje érdekében. A Propagandaminisztériumhoz került, Joseph Goebbels titkárnője lett.

Andrew Bovell ausztrál szerző négygenerációs, több idősíkon futó családtörténete 2008-as ősbemutatója óta angol nyelvterületen nagy sikereket aratott, díjakat nyert. Magyarországon a 2018-as budapesti premier után most másodszor kerül bemutatásra.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra! Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató. „Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

Huszár Zsoltra emlékezve. Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

A tizenéves Medina a földi Paradicsomba, a kaliforniai Palos Verdesbe költözik a családjával. Úgy tűnik, hogy új, boldog fejezet kezdődik a família életében, a régi bajok azonban hamarosan újra a felszínre törnek...

Élt valaha egy lókereskedő, név szerint Kohlhaas Mihály, a maga korában az egyik legderekabb, ugyanakkor legelvetemültebb ember. - Ez a rendkívüli férfiú, egészen harmincéves koráig, a jó állampolgár példaképének számíthatott volna...A jogérzék azonban rablóvá és gyilkossá tette őt.

Peer Gynt állandóan úton van, hogy sehová se kelljen megérkeznie. A megváltás drámája ez, a felnőtté válásé, az útkeresésé, az elszalasztott lehetőségeké, a szem elől tévesztett céloké - az "örök kamasz" álmairól. Mert álmok nélkül nem élhet az ember, de kizárólag álomvilágban sem. A darab önmagunk megismerésének nagy kalandjáról szól - fiataloknak, időseknek egyaránt.