Összes kategória

Brunhilde Pomsel 1933-ban lépett be a Nemzetiszocialista Pártba. Nem elvi meggyőződésből, kizárólag a karrierje érdekében. A Propagandaminisztériumhoz került, Joseph Goebbels titkárnője lett.

A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.

Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X

Bródy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye.

egyszemélyes dokumentum-dráma Az Örkény István Színház és a Pinceszínház közös produkciója

„Mi ez az egész, ami fáradságom hamurétege alatt csak izzik homályosan és fájdalmasan, de nem lobban tiszta lángra?”

Hol van az a törvény, melynek lélektelen eszközként kell alávetni magam, s nem szabad emberként?” – kérdi Fülöp herceg a dráma elején. Yvonne-nal való találkozása után a trónörökös úgy érzi, fel kell lázadnia minden konvenció ellen. Az Yvonne előadás díjai a lengyelországi XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztiválon - kollektív színészi munkáért járó díj, - közönségdíj - Grand Prix fődíj

Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...

Danny és Helen ünnepi vacsorára készülődnek, amikor belép Helen öccse, Liam, csurom véresen.

A darab főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt.

Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… Nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?

Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámája szenvedélyes vádirat minden háború ellen, egyben gazdag, összetett történet arról, milyenek vagyunk mi, emberek; küzdelmeinkről, vágyainkról, félelmeinkről, túlélési stratégiáinkról.

Két nő és két férfi útjai keresztezik egymást a nagyvárosban, ahol legjobb a névtelen szex. Lazíts… Ne legyél beszari. Az élet kockázat nélkül halál. Csak hagyd, hogy szeressenek.

A Táp Színház az Utas és holdvilág után új darabbal jelentkezik és nyitja meg a Trafó pandémia utáni szezonját. Mindjárt a virtuális jövőbe ugrunk, merész vízió tárul elénk egy sor erkölcsi kérdéssel. Egy nyomozás, melynek kapcsán eljutunk a felelősség kérdéséig!

Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egésznapi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra. Az előadás legfontosabb funkciója természetesen mégiscsak az, hogy a nézőink ízlését és szocialista nevelését a helyes irányba tereljük. Ma esti műsorunkban keletre utazunk. Ehhez jó szórakozást kívánunk!

A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?

Író: Tom Stoppard: fordította: Vas István A William Shakespeare Hamlet, dán királyfi című tragédiájából származó idézeteket fordította: Arany János.

Huszár Zsoltra emlékezve. Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

-árulás szünet nélkül-

Bemutató: 2021. június 25. 19.30

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül.”

"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"

A karantén közepén úgy döntöttem, hogy odaköltözöm a nagymamámhoz. Ő 97 éves, én 35. Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal.

A tehetség hatalmas érték, amit fel kell ismerni és kaput kell nyitni előtte. Mert a tehetség egy komplex tulajdonságcsoport. Része az a fajta attitűd, ami miatt nyitottan és érzékenyen lehet viszonyulni helyzetekhez, és ami talán az egyik legfontosabb: része a különleges idegrendszer is.

A Macbeth időtlen mese a hatalomvágyról, a gyilkosságról és a végeérhetetlen erőszakról. Az eleinte vonakodva gyilkoló Macbeth, miután elfoglalja a trónt, hidegvérű sorozatgyilkossá válik. Felesége, a tettestárs Lady Macbeth, beleőrül tettébe.

Ki volt Szabó Magda? Író, költő, feleség? Ember volt, mint bárki más. Küzdött, félt, harcolt, szeretett. Kimondta azt, amit mások nem mertek, vagy nem tehettek. Életét végig kísérte a bizonytalanság. Támaszként, lelki társként állt mellette férje Szobotka Tibor, író, műfordító. Két test, egy lélek voltak.

El lehet-e különíteni az embert a tetteitől? Számít-e, milyen vélt vagy valós nyomásnak engedelmeskedve adja be a derekát – vagy épp törtet hideg fejjel, tudatosan? Mire jutunk a pszichologizálással, amikor fontos, akár az egész történelemre is jelentős hatást gyakorló döntésekről van szó?

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató. „Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

A cselekmény Gdanskban, a német lengyel határon elhelyezkedő szabad városban játszódik, és az egyre inkább felfokozódó, elmérgesedő német-zsidó viszonyokat vizsgálja, gyerekkori barátságok elromlását, valamint a történelem diktálta változások emberi vonatkozásait, a második világháború kegyetlen eseményeinek tükrében.

Sokszor azok az emberek bántanak minket, élnek vissza a hatalmukkal, akiket szeretünk, akiknek sokat köszönhetünk. Gyerekek vagyunk, de nem csak a családunkban, hanem abban a demokráciában is, amiben élünk. Nem nőttünk fel. Gyerekként kezelnek minket, de ami még rosszabb, mi is gyereknek gondoljuk magunkat. Hagyjuk, hogy a nálunk erősebb, hangosabb mondja meg kik vagyunk, mit csináljunk és hol a helyünk. A felnőttség azt jelenti, hogy az ember a saját lábára áll. Kimond dolgokat, képviseli a határait, és cselekszik. Ez felelősséggel jár. És nem csak jogokkal, de kötelességekkel is. Meg kell szólalni. Ki kell állni magunkért. Csak az tud felelősséget vállalni, aki tudja a jogait és él is velük. Könnyű ezt mondani, de minden személyes történet, hihetetlenül bonyolult, és minden kiállás nehéz. És fontos, hogy miután megöltük apáinkat, legyen tudásunk, célunk, és saját mondanivalónk, amivel a helyükbe lépünk. Nekem erről szól a Születésnap.

Apjuk halála után a sors újra egymás mellé sodor egy testvérpárt. Halotti torra kell felkészíteniük egykori otthonukat, ám nincs könnyű dolguk: nem csak a lakásban lévő áldatlan állapotokkal, hanem apjuk rájuk nehezedő emlékével is meg kell küzdeniük. Vajon elég egy lomtalanítás ahhoz, hogy elszámoljanak a rájuk nehezedő múlttal is?

Az előadás három főszereplő – apa, anya és gyerek – összetett lélektani viszonyát állítja fókuszba. A Minden dolgok könyvéhez hasonlóan A méhek istene is a családon belüli erőszak tematikáját járja körül, de egészen más nézőpontból. Hogyan változik a hatalmi hierarchia a családon belül, és hogyan növi ki magát a családon kívülre?