Színház, Dráma

A Petra von Kant intim írásmű, társadalmunk sokféle formátumú, életkorú nőtípusa megjelenik benne, anyáink, lányaink, ki konzervatívabban, ki merészebben próbál boldogulni. És mind a férfiakhoz képest viselkednek úgy, ahogy. Petra von Kant negyvenes, sikeres divattervező, nemrég vált el férjétől, szabad és tehetős.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

sorsjáték

Szerző: Euripidesz

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves zenés színművész osztálya bemutatja:

színmű
Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban: 2026. január 9.

Az előadás 18 éven aluliak számára nem ajánlott

Gróf Nádasdy Borbála 17 évesen, teljesen egyedül, életét kockáztatva menekült Ausztriába 1957 ben. A regény történelmi keresztmetszet, a békeidőktől szülei meghurcoltatásáig, a kényszerű emigráció hontalanságáig. A darab hűen követi a leírtakat, egy kalandos élet nehézségeit, fordulatait, magánéletének, küzdelmeinek drámáit, a megtalált hivatás örömét idegenben, végül a hazatérés megnyugvását.

Varga Lóránt
Nem én kiáltok
Költői lázadás

Unikornis
Igaz élettörténet

Felolvasószínház

Karl Wittlinger Ismeri a Tejutat? című drámája a hazatérésről szól. Arról a hazatérésről, amelyre mindannyian vágyunk: vissza az utolsó boldog, békés állapotba. Főszereplője is ezt keresi, ezen az úton követjük végig, de ahhoz, hogy megtalálja, el kell veszítenie mindent.

A két világháború közötti magyar ipar fellendítői, úgy mint Weiss Manfréd (gépipar), Richter Gedeon (gyógyszer), Aschner Lipót (Tungsram), Goldberger (textil) mind asszimilált zsidók voltak. E zsidó gazdasági elit iskolapéldája Goldberger Leó, ’textilkirály’, aki Horthy személyes barátja, tanácsadója,
kártyapartnere és még képviselői is.

Leonyid Zorin: Varsói mélodia
A Magyarországi Szerb Színház és a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata közös produkciója

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

A JESZ előadása empátiával, sok humorral, feszesen komponált mikrojelenetekkel és interakciókkal viszi színre Beckett klasszikusát. Azt a létélményt, ami a kisebb dolgok bekövetkezésére („kérem a következőt”, befut-e a szerelvény stb.), vagy a nagyobb dolgok megtörténtére való várakozásnak a tapasztalata (a megszabadulás az önkénytől, a Megváltó eljövetele – amire többször utal Beckett szövege), azt kiben-kiben másként, de mélyen átélhető módon teszi elevenné és érvényessé a JESZ Godot-ja.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

Predstava na dva jezika/Kétnyelvű előadás

Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

Egy sármos pesti nőcsábász története.

Miro Gavran *A BABA* című előadása egy különleges, fanyar humorral átszőtt dráma, amely a modern párkapcsolatok mélyére tekint. A történet középpontjában egy férfi és egy különleges, élethű baba áll, amely nemcsak a magány oldására szolgál, hanem váratlan érzelmi viharokat is kavar.

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

Megtartható-e a magyarság, a magyar identitás, megőrizhető-e a magyar kultúra Erdély sajátságos történelmi helyzetében? Menjenek vagy maradjanak?

Chopin és George Sand szerelmi drámája elevenedik meg először magyar színpadon. Zene és szó különös színházi párbeszéde fogalmazódik meg a művészek eredeti levelei, visszaemlékezései, vallomásai és művei által. Az előadás szerves részeként élő
zongorajátékban hangzanak el Chopin mazurkái, keringői, prelűdjei.