New Yorkban vagyunk, a hetvenes években, a bűnügyi statisztikák legmagasabb és a crack-járvány legmélyebb pontján, amikor Harry bezárja az anyját a kamrába, hogy nyugalomban lophassa el a tévéjét, és a pénzből heroint vegyen. Ezzel el is indítja a lavinát, ami nemcsak őt és az édesanyját, de szerelmét és legjobb barátját is meglepő gyorsasággal temeti maga alá.
A mai hatvanasok előtt még ott az élet. Ezt vallja a fizikus házaspár, Hazel és Robin is. A kemény munkával töltött évtizedek után vidéki házba költöznek, jógáznak, kertészkednek, egészségesen étkeznek. Szövögetik a jövővel kapcsolatos terveiket. Egy nap beállít hozzájuk egykori kolléganőjük, Rose. Hosszú ideje nem látták, hajdan együtt dolgoztak a közeli atomerőműben. Kezdetben barátinak tűnik a látogatás, de csakhamar kiderül, egy monumentális játszma zajlik, az este végén pedig Hazel és Robin életük legnehezebb döntésére kényszerülnek.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Lenni vagy nem lenni? – Micsoda kérdés! – harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője, hogy aztán egy-egy rövid egyfelvonásos erejéig a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is feltűnjenek az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merüljenek a feledés színházi süllyesztőjében.
A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal és az alkotók személyes vallomásaival.
Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág..
Budapesti lakásba végrehajtó érkezik, hogy kilakoltasson egy egyedülálló asszonyt. Egy váratlan fordulat azonban megakadályozza, hogy véghezvigye, amit eltervezett. Miközben a részvétlen férfi kénytelen lesz elszámolni saját lelkiismeretével az is nyilvánvalóvá válik, hogy a lerobbant lakás sötét titkokat rejt, amellyel az újonnan beköltözők is kénytelenek szembesülni…
Székely Csaba: Kutyaharapás
Mocskosszájú gengszterdráma 16 éven felülieknek
A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása
A Szociopoly egy interaktív színházi társasjáték, a Mentőcsónak Egység és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület közös produkciója. Az eredeti társasjátékot társadalomkutatók találták ki 2010-ben. A Szputnyik társulata 2013-ban, egy nemzetközi koprodukcióban készült előadás próbái során találkozott a játékkal, amit akkor a társulat egymás közt játszott Bass László vezetésével. Fábián Gábortól származik az ötlet, hogy a társasjáték színházi eszközök segítségével interaktív játékká váljon.
Előadásunk, mely jórészt Frida írásaira, műveire, valamint Lorca-szövegekre épül ennek az egyedi, kivételes életútnak szubjektív hangulatú megragadására tesz kísérletet.
Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni..
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki keresztül-kasul utazta a Szovjetuniót, majd annak utódállamait, hogy interjúkat készítsen egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút.Ezek a vallomások eddig soha nem tapasztalt éles fénnyel világítják meg a poszt-szovjet társadalmak traumáit, miközben rendkívül részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek.
A Harcosok klubja szerzőjének, színpadra eddig még sosem adaptált, újabb horror-szatírája. A Túlélő főhőse egy zuhanó repülőgép pilótafülkéjében meséli el történetét a fekete doboznak...
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.
Max Tooney egykori jazz trombitás feldúltan érkezik a kikötőbe. Mindenáron fel akar jutni a Virginian nevű óceánjáróra, azonban útját állja egy fiatal katona aki parancsa szerint senkit sem engedhet fel. A háborúból hazatért trombitás mindent elkövet annak érdekében, hogy a hajóra léphessen, ezért úgy dönt elmeséli a történetét.
A magyar származású francia írónő meghatározásában Az öldöklés istene: házaspárbaj egy részben. Négy szülő beszélget egy lakásban, miközben két kisfiú játszik a téren, és az egyik kiüti a másiknak a fogát. A szülők beszélgetése után evidens: ők sem jobbak a gyerekeknél, sőt, az ő beszélgetésük leleplezi azt a kispolgári álszentséget, amely mély gyökerekkel kapaszkodik társadalmunk viszonyrendszerébe. Vérbő komédia az őszinteség hiányáról, az előítéletekről, a sértettségről.
Ha lenne rá lehetősége, ön elmenne a Marsra? Te elmennél? Elmehetnek. Bárki önök közül megélheti, hogy a Mars felszínére lépjen. Azt is elmondjuk, hogyan.
ORLAI PRODUKCIÓ - Aldo Nicolaj: Hárman a padon
Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a „vasnemzedék” utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait.
Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.
Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Szellemes, pergő párbeszédekkel megírt vígjáték, mely a Spirit Színházban kerül először színpadra. A darabban a maffiafilmek világát idéző dalok csendülnek fel.
A GYED abszurd éveinek bemutatásán kívül arra is vállalkozunk, hogy egész Budapesten a mi előadásunkban legyen a legtöbb említés a véres mellbimbókról, és megmutassuk, hogyan kell leszerelni a buszos néniket.