A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Kálmán Imre világsikerű darabjának premierje a 2025-ös év egyik legjobban várt eseménye.
Az előadás premierje 2025.02.21-22-23-án lesz, február hónapban 8 alkalommal látható.
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
The Gershwins®
PORGY ÉS BESS®
Opera három felvonásban, angol nyelven, magyar és angol felirattal
Írta: George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, és Ira Gershwin
Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki az 1848-ban bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz...
Ifj. Johann Strauss egyik budapesti látogatása alkalmával megismerkedett Jókai Mórral, az ismeretség gyümölcse pedig a valcerkirály egyik legkiválóbb operettje, A cigánybáró lett a magyar írófejedelem kisregénye nyomán.
Egy Kolozsvárhoz közeleső erdélyi birtokon vállalt gazdatiszti állást Tasziló gróf, a tönkrement fiatal mágnás. Van egy húga, aki nem tud a család vagyoni összeomlásáról semmit. Tasziló meg is akarja tartani boldog tudatlanságában, és gazdatiszti fizetéséből akar a húgának hozományt megtakarítani.
Pesten, a Józsefvárosban, a Nagytemplom utcában Katóka ünneplésére készül a háznép. Katóka, teljes nevén Pünkösdi Kató ugyanis színinövendék és éppen előadása volt a színházban, ahol a Csókos asszony című operett címszerepét játszotta.
A feleségét és két gyermekét eltemető, élete mélypontján lévő 29 éves szerzőt a legenda szerint ez a mondat ihlette az Itália második himnuszává vált kórusmű és a bibliai tárgyú opera megírására. A babiloni fogságban szenvedő zsidók és a magát istennek kikiáltó Nabucco történetében az osztrák elnyomás alatt élő olaszok magukra ismertek.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja és szerelemmel is!
A romantikus történetben egy fiatal japán gésa, Cso-cso-szán őszinte, tiszta szerelme elevenedik meg egy amerikai tengerésztiszt, Pinkerton iránt. Házasságuk kedvéért, vállalva a népe általi kitagadást, áttér a keresztény hitre, azonban csalódnia kell szerelmében.
Mozart utolsó operája, E. Schikaneder szövegét alapul véve, szimbólumokkal mélyen átjárt, misztikus mű a szerelem mélységéről és egyszerűségéről, az élet próbatételeiről és örömeiről, a bölcs gondoskodásról és a romboló ragaszkodásról, a felnőtté válás értékéről és a gyermeknek megmaradás szépségéről.
A szövegkönyvet Katona József, Egressy Béni, Nádasdy Kálmán és József Attila szövegei alapján átdolgozta: Szalánczi Ágota és Fejes Szabolcs
Zene: Erkel Ferenc
Rendező: Fejes Szabolcs
A Bohémélet c. opera igazi ajándéknak ígérkezik a győri közönség számára, hiszen Puccini műve - szépsége által - mindörökre bevonult a halhatatlanok közé. Népszerűsége talán a zeneszerzői attitűdben van: hősei nyomorognak és éheznek, albérletük díját sem tudják kifizetni. Ebből kifolyólag nyomasztó hangzásvilágot várnánk az operától, de nem ezt kapjuk. Puccini operájának hősei a fiatalság költői lelkületével festik át ezt a komor képet élhetővé, szerethetővé, mert minden nélkülözésük ellenére szeretnek élni. A valósággal való szembenézésük megrendítő erejű: a halál jelenléte kijózanító brutalitással rántja földre ezt, az életet csak bohókás játéknak tekintő lebegést.