Mozart utolsó operája talán a legösszetettebb, legrejtélyesebb mind közül, egyszerre mesés felnövéstörténet, világdráma, és misztikus beavatási szertartás. Szimbólumokkal átszőtt világa a mai napig több megfejtésre ad lehetőséget.
Ifj. Johann Strauss egyik budapesti látogatása alkalmával megismerkedett Jókai Mórral, az ismeretség gyümölcse pedig a valcerkirály egyik legkiválóbb operettje, A cigánybáró lett a magyar írófejedelem kisregénye nyomán.
A Hoppsza Sári, a Cintányéros cudar világ, A nő szívét ki ismeri – slágerei máig népszerűek, és az operett története is bizonyára ismert sokak előtt. Rolla, a grófkisasszony és Baracs, az egyszerű vasútépítő mérnök szerelme; Marcsa és Miska évődése; Miska és Baracs „helycserés támadása”; no és a két együgyü gróf, Pixi és Mixi kacagtató jelenetei izgalmas estét kínálnak.
A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a váradi magyar színházi és kulturális élet és az itteni szecessziós építészet virágkora is ezekre az évekre tehető
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja és szerelemmel is!
A Bál a Savoyban az egyik legsikeresebb magyar operett külföldön és hazánkban egyaránt. Nem csoda, hiszen Ábrahám Pál a műfaj nagy megújítója az akkor világhódító jazz-muzsikát lopja be az operettbe, evvel szinte új, revüoperett-stílust honosít meg. Betétdalok váltak örök slágerekké: Kicsike vigyázzon, Toujours l'amour, Mr. Blue, My golden baby, Karnevál…