A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Don Juan halhatatlan. A „sevillai szédelgő” története valamikor a 14. században indult világhódító útjára, négy évszázada nemesült drámává Tirso de Molina keze alatt, Molière-től Puskinig több tucat jeles szerző feldolgozta, de számunkra Don Giovanniként vált ellenállhatatlan hódítóvá – Mozart operája nyomán.
Carlos Saura nem kimondottan „operás” rendező, bár 1983-ban megrendezte a Carment. Flamencósan. És ez így van rendjén, hiszen Saura a mindennél valamivel többet tud a flamencóról. (De tangóban is erős.)
Az elmúlt pár év legjobb magyar alkotásaival várunk minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. A vetítés előtt a film egyik alkotójával, a rendezővel, az operatőrrel vagy a főszereplővel beszélgetünk, aki betekintést enged a film kulisszái mögé, és mesél majd az előkészületről, a forgatásról és a film utóéletéről is.
Az elmúlt pár év legjobb magyar alkotásaival várunk minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen.