Havi 1 alkalommal jelentkezünk filmvetítéssel, meghívott vendéggel, akivel Petró Karesz körüljárja az aktuális film témáját, érdekességeit, amelynek folyamában a közönség részvételére is feltétlen számítunk!
Egy testvérpár, Bianka és Milán Budapesten élnek, de hosszú évek után hazamennek vidékre karácsonyozni, hogy újra találkozzanak a gyerekkori barátaikkal, az első szerelmeikkel. Buliznak. Nagyon sokat isznak. Semmi sem olyan, mint régen. Pedig de jó lenne, nem? A testvérpár szemén keresztül magyar vidéki sorsokkal találkozunk.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Eljött az idő, hogy az ifjú Benedikt herceg végre megházasodjon. Amikor meglát egy festményt Karolina hercegnőről, teljesen elbűvöli őt, és azonnal a lányba szeret. Kertésznek öltözve elvegyül a hercegnő udvarában, és álruhájában próbálja meg elnyerni szívét. De Karolina kikosarazza. Benedikt azonban nem adja fel és a fiatalok végül egymásba szeretnek.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
A világhírűvé vált tinédzser klímaaktivista, Greta Thunberg útja az egyszemélyes iskolai sztrájktól az ENSZ klímacsúcsig. Milyen az az újságok címlapjain nem látható Greta Thunberg, aki 15-16 évesen vezetőket megszégyenítő bátorsággal és egyenességgel beszél politikusokkal, miközben egy csendes, szégyenlős, a kortársai közé beilleszkedni nem tudó kamaszlány?
A film a valóságból inspirálódó fiktív cselekményének középpontjába egy magyar orvosnőt helyez. A történet során párhuzamosan fut és összefonódik a magyar katonák önfeláldozó küzdelmének szála a háborús városból kijutni próbálók elkeseredett menekülésével. A fináléban az apokalipszisbe süllyedő repülőtéren nincs már törvény, nincs rend - a magyar katonák kitartása, hősiessége és embersége dönt életről és halálról.
A nem túl távoli jövőben egy magányos kislány, Iris egy különös szivárványra lesz figyelmes, amelyet egy égen átsuhanó, színes köpenybe öltözött alak rajzol az égre. Arco, az égből pottyant fiú az évezred végéről érkezett, egy felhők fölé épült városból, egy félresikerült időutazás következtében. Iris menedéket nyújt a fiúnak, és mindent megtesz, hogy segítsen neki visszajutni a saját idejébe.
A londoni Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb képtára. Tele van remekművekkel, a történetek, egyben a történelem kifogyhatatlan forrása. De kinek a történeteit is meséli el? Melyik műalkotásnak van a legnagyobb hatása és kire? A művészet ereje abban rejlik, hogy mindenkihez szól, függetlenül művészettörténeti ismereteitől, társadalmi hátterétől, vallásától.
Havi 1 alkalommal jelentkezünk filmvetítéssel, meghívott vendéggel, akivel Petró Karesz körüljárja az aktuális film témáját, érdekességeit, amelynek folyamában a közönség részvételére is feltétlen számítunk!
Alpha, a problémás 13 éves lány (Mélissa Boros) egyedülálló édesanyjával (Golshifteh Farahani) él. Amikor az egyik nap Alpha tetoválással a karján megy haza az iskolából, az egész világuk összeomlik, felszínre hozva a legmélyebb ellentéteket és félelmeket.
A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright alkotta meg 1984-ben Lev Ivanov eredeti koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást.